Hermann Róbert: Kecskemétiek a szabadságharcban IV. Gáspár András honvédtábornok (Kecskemét, 2005)

tos és értelmes bánásmódja révén tisztjeire és legénységére jótékonyan tud hatni, és alkalmas arra, hogy a legmagasabb szolgálat érdekében soron kívül előléptettessék, miután azonban a rangban előtte lévő Adolph Passek, Beretvás Ferenc és Alexander Koller báró, főszázadosok érdemes, egészen feddhetetlen tisztek, akik az ezredben nem léphetők át, a rangban negyedik Koller báró, főszázados úr szintén, még ha kevésbé is, de kiváló; javaslom Gáspár soron kívüli előléptetését egy másik ezredben."

50 Ekkortájt állítólag Gáspár volt a fiatal Ferenc József herceg, a reménybeli trónörökös egyik lovaglótanára is, s szolgálataiért több kisebb kitüntetést kapott volna, ezek azonban nem szerepelnek minősítéseiben. Ferenc József - katonai kiképzésének részeként - több ízben gyakorlatozott az ezreddel a simmeringi síkságon, először csak osztályonként, majd az egész alakulattal. A gyakorlatok után a tisztikart meghívta magához ebédre is. 1846. szeptember 8. - október 2. között az ezred másik három lovasezreddel együtt a Morvamezőn gyakorlatozott. Az év decemberében az ezred egyik százada állt díszőrséget Heléna orosz nagyhercegnő ravatala mellett, 1847. május 4-én pedig Károly főherceg, a francia háborúk legkiválóbb osztrák hadvezére temetésén vett részt az ezred. Május 15-én az ezredet felváltották a Galíciából érkező 4. (Sándor) huszárezreddel, s Sziléziába és Morvaországba vezényelték. Az ezredtörzs Prosnitzban, az ezredesi osztály Prerauban, az alezredesi osztály Troppauban és környékén, az 1. őrnagyi osztály Kralitzban és Tobischauban, a 2. őrnagyi osztály Nemschitzben és Kojeteinben szállásolt be.

52 Gáspár 1847 májusában még Bécsben, talán éppen az ezred elvonulása alkalmával jobb lábán súlyosan megsérült, ezért hosszú ideig nem ülhetett lóra. Lábsérülése miatt szabadságot kapott, s a Biharhoz közeli Püspökfürdőn kezeltette magát. Szeptemberben visszatért ezredéhez, de lábsérülése olyannyira kínozta, hogy már-már a nyugdíjaztatás gondolatával foglalkozott. Ám ezredese, Franz Deym von Stfitez lebeszélte őt a távozásról. Ez évi - utolsó ismert - minősítésében egészségi állapotánál a ,jó, de ez évben gyakran betegeskedett, s betegség miatt szabadságoltatott" bejegyzést olvashatjuk. Ezredparancsnoka továbbra is soron kívüli előléptetésre javasolta, ugyanazzal az indoklással, mint egy évvel korábban.

53 Ebben az évben egy részletes jellemzés is készült Gáspárról, amelyet Ferdinand d'Esté főherceg, vezérőrnagy, morvaországi dandárparancsnok készített 1847. október 31-én. A jellemzés elkészítését valószínűleg az magyarázza, hogy Gáspárt ezredparancsnoka többször is soronkívüli előléptetésre javasolta. A főherceg által sajátkezűleg kitöltött egyéni leírás (Individual Beschreibung) szerint Gáspár egészsége jó, erőteljes 50 KA Conduite-Liste 1846. 51 Perczel Miklós 152. o. (Závodszky Géza jegyzete); Katona Tamás I. 31-32. o. - Katona Tamást meg is kérdeztem a dologról, de ő maga sem tud arról, hogy ezt az állítást valamilyen forrás alátámasztaná. Nem tud róla a Ferenc József magyar kapcsolatait legalaposabban feldolgozó Angyal Dávid: Az ifjú Ferenc József. Bp., é. п., Egon Caesar Conte Corti: Vom Kind zum Kaiser. Kindheit und erste Jugend Kaiser Franz Josephs I. und seiner Geschwister. Graz - Salzburg - Wien, 1950.; s az ifjúi éveit az ö nyomán elmondó Somogyi Éva: Ferenc József. Bp., 1989., illetve Gerő András: Ferenc József a magyarok királya. Bp., 1988., 1999. sem. A jól téjékozott Ferdinand Stróbl von Ravelsberg, több ezredtörténet írója sem említi Gáspárról szóló jellemzésében. Stróbl von Ravelsberg 170 о. Apróság, de Ferenc József nemrég kiadott ifjúkori naplóiban sincs nyoma ennek; igaz, más lovaglótanárnak sem. Jugend-Tagebücher Franz Josephs. 52 Georg Ernst 189-190. о.; 9. hezr. 228-230. о. 53 KA Conduite-Liste 1847. 21