Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - A zsigárdi csata

elfoglaltakon felül 3 ágyúra tették. Az emberekbeni veszteség legnagyobb része e napon a Don-Miguelekre és a mi zászlóaljunkra nehezült. Másnap éjjel ladikokon hordtuk vissza a szigetre menekülteket, kiket addig egy tisztes öreg erdőőr a maga lakásán rejtegetett és a dragonyosoktól vett prófonttal táplált. A hatodik század parancsokát Pilizsyt lőpor és golyó általi halálra ítélte a ha­ditörvényszék, de midőn, a vesztőhelyen, már a szeme is be volt kötve, kegyel­met kapott és a honvédségtől végleg elmozdíttatott. 98 Az altisztek 3-3 havi degredálással," a közlegények 50-50 botütéssel lakoltak zászló hűtlen elhagyásáért és így, itt is bebizonyult a német közmondás igaz vol­ta, hogy „Keine Diebe hengt man, Grosze last man laufen", 100 mert később egy honvédgyűlésen, a közteleken, hallottam Pilizsyt olyan hangon beszélni, mintha az egész osztrák ármádiát ő egyedül maga verte volna meg, a szegény közlegé­nyek pedig, kiket ő csábított hűtlenségre, hiány nélkül kifaszolták, fejenkint ille­tőleg ülepenkint az ötvenet. 101 98 Krasznay Péter naplójegyzeteiben úgy írja le a történetet, hogy Pilisy Ferdinánd idegen tiszt­társai ármánykodásának esett áldozatul, a magát megadni akaró tisztikar elől úszott át töb­bedmagával a Kis-Dunán, s azért úszott vissza, hogy az ellenséges lovasság elől mentse társait, „s a zászlóaly megszabadulásának egyik fő tényezője lett", a vele átúszó Lipthay Endre őr­mestert ijesztéssel vették rá, hogy ellene tanúskodjon stb. Az utolsó pillanatban kapott ke­gyelmet: „a Csillagsánc mellől két honvédtiszt nyargal lóháton megeresztett kantárokkal fe­lénk, jobb kezeikben fehér kendőt lobogtatva, Gyenes Pongrác kapitány és Rakovszky István hadnagy a 25-ik zászlóalyból, kegyelmet hozva az elítéltnek a Fővezértől, ami általános meg­elégedésünkre szolgált." Krasznay 1998.126-127. 99 Lefokozással. 100 „A kis tolvajt felkötik, a nagyot futni hagyják." Szólásként: mindig csak a tyúktolvajt kötik fel. 101 A június 16-i csatában szerzett érdemeiért ekkor kaptak kitüntetést több alakulat katonái. A 25. zászlóalj parancsnoka, Rezsnyi Imre harmadrendű érdemérmet kapott. Pilisi századost és egy társát kihúzták a tisztek listájáról. A jutalmazási javaslatban szerepelnek 25. zászlóaljbeli­ek is. Nagy Ferenc (Lúgos) és Földi Károly (Nagykunság) „valamint az ostromlásnál a falu­ban úgy az ellenséges lovasságon átlövésnél bátran viselte magát". Dékány Rafael (Kecske­mét) „az áttörésnél lelkesítette az ellenséget s elöl ment". Udvarhelyi Sándor (Heves megye) „a rohamnál különösen viselte magát". Molnár István (Kalocsa) és Ötvös József (Kecskemét) „Jelentette a malomban lévő századnak hogy az ellenség őket körül venni akarja s ez által a századot az elfogástól megmentette". Gondi István (Félegyháza), Juhász József (Kecskemét) és Csémi István (Győr) „A lovassági áttörésnél bátran s elszántan viselték magokat s példásan elöl mentek". Aszódi tábor, 1849. jún. 17., jún. 18. MOL H 75 HM Ált. Iratok, 22450. (Mikro­film) 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom