Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - A viszálykodás átka (Deminsky, Görgei, Tiszafüred)

főbelövetett) február hó 28-án 11 óra tájban Mezőkövesd alá értünk s hogy a 48 órai koplalásért és fáradalmakért magunkat kárpótoljuk, azonnal hozzáláttunk a főzéshez

68 s már-már készen volt az ebédünk, midőn Kmety, osztályával, mely a visszavonulás fedezésére hátramaradt, áthaladt a Szihalmi kápolna dombján, hogy ő is táborba szálljon, de néhány perez múlva feltűnt a háta mögött egy ezred dragonyos is hat ágyúval és ez szemünk láttára megtámadta Kmety utócsapatát, mely hirtelen meglepetvén, roppant zavarba jött, de míg Aulik és Guyon a mi jobbszárnyunkon segítségükre sietett, addig a balszárnyon, mellettük táborozó Miklós-huszárok, parancsot sem várva, lóra pattantak s oly erővel robbantak a zászlóaljunktól már alig 2000 lépésre előre robogó dragonyosokra, hogy ezek a szó szoros érteményében szétszóródtak s a legközelebbi pillanatban már vadul száguldoztak szét a gazdátlan paripák - és mire mi várva várt ételünket a gyöpre kidöntögettük és sorbaálltunk, az attachnak

69 vége lett s nemcsak hogy visszaverték huszáraink a németeket, hanem a velük hozott hat ágyút is elvették tőlük s addig üldözték őket, levágván közűlök sokat, míg baljukon egy újabb hadosztály ellenségre bukkantak. E heves és eredménydús összecsapás, mely az összes tábor szeme előtt történt, annyira felbátorított bennünket, hogy hangosan követeltük a tisztektől, hogy vezessenek bennünket az ellenség ellen, mi küzdeni akarunk, le akarjuk mosni a vereség szégyenét, mi megmutatjuk, hogy a mezőkövesdi táborral gyarapodva megverjük a németet, de mivel még szokás szerint sem Dembinsky, sem Görgey nem érkeztek meg a táborba, az alvezérek nem merték a felelősséget magukra vállalni s így csatarendbe állítva maradtunk, míg a fővezérek megérkeztek. A rohamnál legjobban feltűnt egy fiatal Lehel-huszár, a ki mint ordonáncz volt őrnagyunk mellé rendelve. Ez látva, hogy a Miklós-huszárok rohannak, se szó, se beszéd, kirántja kardját, meg kardlapozza vele lovát és rohan saját szakállára, a faképnél hagyván őrnagyunkat, hiába kiabált ez utánna, hogy nem szabad mellőle elmenni, a kis huszár csak belevegyült a tusába s egymagánál két66 Görgei Artúr honvéd tábornok. A kápolnai ütközet után ő áll a Dembinszkyvel elégedetlen tisztek élére, és leváltják az altábornagyot, Vetter Antal altábornagy lesz az új főparancsnok. Az ő betegségét követően, március végén Görgei Artúr veszi át a négy hadtestből álló fősereg, a Feldunai hadsereg parancsnokságát. 67 Venturini, Luigi honvéd őrnagy, olasz legénységű ezredének két zászlóaljával csatlakozott a magyar honvédsereghez 1848 októberében, a 16/2. gyalogezred parancsnoka volt, 1849. januártól őrnagy. A kápolnai ütközetben megsebesült és fogságba esett, 1850-ben 20 évi várfogságra ítélték. A február 27. után kisebb csapatokra bomlott zászlóaljat márciusban kezdték egyesíteni egy egységes olasz légióba. Barczy Zoltán - Somogyi Győző 1986. 189.; Bona Gábor 1987. 329. 68 Hasonlóképpen ír Bencze Mihály: „Egerfarmos alatt szálltunk táborba, s miután már három nap óta sem nem étkezhettünk, sem nem nyugodhattunk, tábori tüzek rakattak s a legénység főzéshez kezdett, de alig kezdették meg a műveletet, ismét kereszttűzbe lettünk véve, a főzést abba kellett hagyni, s az ételt elönteni." Bencze Mihály, 1880. 12. 69 Attak: roham, támadás. 36