Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - Egy kis kóstoló a hadi szolgálatból (Komárom és Liget)

újonczokat, mert mi már akkor fegyverszolgálatot is tettünk, ők pedig csak a félegyházi bakhátról vágott fűzfabotokkal álltak mellettünk. Az összeírottak névsorát átadván, főhadnagy úr engem mindjárt künn tartott a sor előtt, s mellém szólította még, csak úgy a fotográfia után válogatva, Pethő, Vrábel, Juhász, Ország, Visontay, Tormási és Hankovszky bajtársakat, sorba állított bennünket, a sort középen kettévágván, azt mondta: ez a négy tizedes, emez pedig őrvezető lesz. Tormásy Laczi és Hankovszky Misa azonban, mivel esetleg az őrvezetők közé jutottak, rögtön protestáltak, a mint tisztességes protestáns emberhez illett is, hogy miután ők már a nemzetőröknél tizedesek voltak, az őrvezetőséget nem fogadják el; Kalmár főhadnagy úr pedig röviden azt felelte: ha nem akarnak őrvezetők lenni, lesznek közlegények. „Jobbra át" s kihítt helyettök másik két legényt.

26 Ezután beosztotta a századot 4 szakaszba s a szakaszokat átadta a tizedes uraknak. Másnap megjött Mihályi őrnagy úr Gyapay hadnagy segédével

27 és a Donmiguelektől

28 átjött Bencze őrmesterrel, a ki aztán rendszeresen tanított bennünket a szükséges fegyverfogásokra. A zászlóalj végleges megalakulása alkalmával a 174 kecskeméti és 30 félegyházi legény képezte az 5-dik századot.

29 Október hó 27-én hajókra szálltunk, hogy részt vegyünk a 30-iki schwecháti csatában, de a gőzhajó kapitánya meg lévén vesztegetve, első nap csak a győri szigetekig vitt bennünket s ott, daczára a szép tiszta időnek, már alkonyatkor kikötött, másnap pedig az állásáról kiindulván, rögtön zátonyra vitt bennünket az ellenkező oldalon, honnan csak délután vontatott le bennünket egy személyszállító gőzös. És mivel délután ismét nagyon korán kikötött, harmadik napon meg 26 A szabolcsi származású, előbb a 10., majd a 25., végül a 48. zászlóaljban szolgáló Krasznay Péter naplójegyzeteiben több helyen is bírálja a kiváló legénységből és altisztekből álló 25. zászlóalj tisztjeit, irányítását, „...tisztjei azonban megfoghatatlanul lettek ősze keverve az ország minden részéről, s így sem egymás, sem a legénység iránt nem viseltettek testvéri indulattal, első őrnagyuk Miháli, talán igaz nevén Mihalik, felföldi tót volt. Rezsnyi százados Vukovárról, Kardos Somogyból, Pilisy Beregből, Gyenes Pécsről, Szalmásy Budáról, Rakovszky hadnagy Egerből, Benda Gömörből, Horváth Ignácz Kalocsáról sat. Ezek azután egymással mint ismeretlenek hidegen, a legénységgel durván bántak, s e miatt a szent ügy szenvedett, mivel nem volt a jó legénységet kinek vezetni, tehát a bennük rejlő erő nem érvényesülhetett, pedig hogy jó vezetés mellett kitűnő erő lett volna, bebizonyult a Zsigárdi csatánál." Krasznay Péter, 1998.120-121. 27 Mihályi Károly, őrnagy. Gyapay Miklós hadnagy, a zászlóalj 6. századának ideiglenes parancsnoka. 28 Dom Miguel: a 39., magyar kiegészítésű sorgyalog-zászlóalj, amelyet ezredtulajdonosáról, Dom Miguel portugál infánsról neveztek el. 29 Bencze Mihály november 5-től őrmester. 1884. június 24-én Dudás Ödönhöz írt levelében a 25. zászlóaljból a következő neveket említi: Mihályi Károly őrnagy, Rezsnyi Imre százados majd őrnagy, Kermpotich Aurél százados majd őrnagy; Bencze Mihály, Mennensdorf, Stojanich, Szabó, Jekelfalussy, Niedelsky, Benyánczki Vilmos, Dienes [Gyenes] Pongrác, Hollender Gyula, Kardos János, Prodhárszky Károly. OSZK Kt Fol. Hung. 1368. 46-47. old. Az 1848 októberi-novemberi élelmezési és napidíj jegyzékeken, nyugtatványokon az alábbi nevek szerepelnek: Daróczi [József] főhadnagy, (Vác, okt.16.), Gyapay Miklós hadnagy és id. szá20