Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban III. Tizenkét hónap. Dékány Rafael a 25. honvéd zászlóaljról (Kecskemét, 2004)

Dékány Rafael visszaemlékezései 1848/49-ről és a 25. honvéd zászlóaljról - A honvédélet mézeshetei (Az alakulás)

honvédi életünkben az első menetelési gyakorlatunk, a mit mi még akkor czibil nyelven gyaloglásnak neveztünk. Az indulás a kis kaszárnyából történt, azon házból, mely jelenleg Szalontay Elek árvaszéki ülnök úr rezidencziáját képezi, a n-kőrösi-útcza elején és „Kossuth Lajos azt izente" vidám zengedezése közben észre se vettük, mikor beértünk a nagy-kőrösi nagy korcsmába, a mit most már tán kaszinónak neveznek, itt more patrio

4 megkenyerezvén, sőt még tán bort is iván, folytattuk a menetelést Czeglédre, honnan azután a tüzes bika

5 csakugyan beröpített bennünket Pestre. Másnap Pesten tartottuk az első honvédparádét (felülvizsgáltatást) zsinór nélküli feszesen testhez álló paradicsomi egyenruhában. Október 6-án

6 hűséget esküdtünk a haza ügyének s átvettük a 25-ik számú fehér selyem zászlót, melynek egyik oldalát a boldogságos szűz, a magyarok védasszonyának képe díszítette, szegélyét pedig nemzeti színű háromszögek képezték.

7 Meg is védtük a szent érékjét [sic!] katonai becsülettel egész 1849-ik évi október 6-ikáig, midőn a komáromi kapitulatio napján „Megfogyva bár, de törve nem"

8 könyes szemekkel vettünk tőle búcsút. Hogy mily örömmel és lelkesültséggel sietett hazája és szabadsága védelmére a nemzet apraja és nagyja; arra a felülvizsgálás alkalmából két követésre méltó nemes példát kell felemlítenem: a) Még idehaza (Kecskeméten) erőnek erejével hozzánk csatlakozott Zöldi István máriavárosi fiú, ki még 16 éves sem volt, termetére nézve pedig oly kicsiny, hogy még a legnagyobb szükségbeli toborzásnál sem ütötte volna meg a katonai mértéket, mégsem engedte magát elutasíttatni sem a kecskeméti toborzó, sem a pesti vizsgáló bizottság által, hanem egyszerűen kijelentette, hogy, ha őt egyik kapun kilökik, a másikon megint csak bejön s végre csakugyan győzött, mert azt mondta: „Ha azt hiszik az urak, hogy nem bírom el a honvédfegyverzetet, hát jó, de ki bírom tisztítani a tiszt urak ruháját és csizmáját, osztán akkor erre a munkára nem kell helyettem olyan legény, a ki elbírja a fegyverzetet". 4 Hazai szokás szerint. 5 Mozdony. 1848-ban a Pest-Szeged vasútvonal még csak Ceglédig volt kiépítve. Kecskemétről 1853-ban indult meg a vasúti közlekedés. 6 Az átadási jegyzékek szerint a beavatási nap október 4-én volt. Ezt erősíti meg a Pesti Sóhivatal 1848. október 4-én kelt ellennyugtatványa is Király József pénztárnok és Gaizler György ellenőr aláírásával, amely szerint 400 forintot ezüst pénzben hiánytalanul kiszolgáltattak a 25. zászlóaljba kiállított 457 újonc élelmezésére „folyó hó ltől kizárólag 5dikig". Az október 6-án kelt ellennyugtatvány, amely az újoncok élelmezésére szolgáló 2000 forint átadásáról szól, a Vácra való átszállítást már múlt időben említi. MOL H 83 Számvevőség ir. 6. d. 10. tétel 25. zlj. Átvételi jegyzékek, nyugtatványok. 7 Szabályszerű zászló az 1848-as honvéd zászlóaljak számára, egyik oldalán a magyar címer, másik oldalán trónoló Mária a gyermek Jézussal. A zászlók alapanyaga fehér selyem volt, szélükön vörös-zöld „farkasfogas" pártázattál. A szabadságharc zászlóira részletesebben: Barczy Zoltán - Somogyi Győző 1986. 222- 229.; Cs. Kottra Györgyi, 1999. 8 Vörösmarty Mihály: Szózat. 6. versszak 3. sor. 16