Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata
gó csapatba főtisztként jelentkezők többsége (19 személyből 12) Muraközy szabadcsapatában is szolgált, név szerint a következők: Szappanos László, Farkas Gergely ügyvéd, Dékány József, Gál József gerilla hadnagy, Matolcsi Károly, Hankovszki Mihály, Szűcs Imre, Batkai Imre, Szálai Antal, Kecskeméti Lajos, Limbek János és Simonyi György." A szabadságharc leverése után a gerillacsapatban szolgált személyekre büntetés, kényszerbesorozás várt. Csányi János főbíró és Hornyik János főjegyző számos jószándékú igazolást állított ki érdekükben a Pest-Solt megyei Császári Királyi Főnökség számára. Jó magatartásról szóló bizonyítványt adtak többek között Nagy József fiának, Sándornak, aki a szabadcsapatbeli négy hónap után „idehaza magát csendesen viselte", de 1849 júliusában nemzetőri szolgálatra kötelezték, két hét múlva elfogták, besorozták a Cs. Kir. Prohászka gyalogezredbe, s 1850 júniusában „valahol Olaszhonban" várta hazabocsájtását. Fischer Ágoston kőműves fiát, mint megrogyott testalkatú, sorvasztó betegségben szenvedő apjának egyetlen támaszát és családfenntartót, a besorozás alól felmentetni ajánlották: „...ifjabb Fischer Ágoston feleséges ember és két gyermek attya, kik közzül egyik harmadfél, másik másfél éves, a közelebb múlt 1849 ik évi január hónap elején, midőn a Cs. Kir. Hadsereg diadalmasan a' fővárosig előnyomult, azon alaptalan hamis hír terjedvén el, hogy minden fegyver fogható fiatalok elfogatnak és Kül országba vitetnek, Fischer Ágoston is attól tartva, az itt helyben alakított önkénytesekhez csatlakozott, de négy hónapi szolgálat után meggyőződvén azon hírek alaptalanságáról, azután többé semmiféle fegyver viselésben részt nem vett." Horváth András fiának, Horváth Péter ügyvédnek a katonai szolgálatból való elbocsátását kérte, de a városi elöljárók szívhez szólóan megfogalmazott kérvénye ellenére elutasításra talált; „több gyermeke lévén." (A „több gyermek" közül János fia Londonban, Pál pedig Pesten telepedett le - mindkettő kézműves volt -, András 8 évet töltött katonai szolgálatban, „két év előtt szemei világát a' csatatéren elvesztette, mint nyomorult tért vissza", Elek pedig „tizenhárom évi katonai szolgálat után most ismét nyolcz évre besoroztatott...") Füstös János fiát, az elaggott szülők egyetlen gyámolítóját a sorozóbizottság szabadon bocsátotta, majd egy feljelentés miatt mégis elfogták és a városházán tartották fogva, „...a' mi pedig az elfogatott fiú If. Füstös János ügyét illeti, erre nézve a' Tanúk előadják, miként folyamodók nevezett gyermeke múlt 1849 ik év kezdetén barátainak nógatására a' szabad csapatba be állott, a' hol is mint egy hat heti szolgálatot tett, minek végeztével haza térvén, mint szorgalmatos munkás egyén városunkban folytonosan ithon tartózkodott, mi alatt munkássága, és erkölcsi magaviselete által kedvességet vívott ki magának"- írták Kecskemét város tanácsának nevében Csányi János főbíró és Pacsu Leó aljegyző, akik mae BKMÖL IV. 1604. IV 152., VI. 26., 27a, 27b, 27c, 28. sz. Gál József gerillahadnagy a református kollégium diákja, Muraközy és Jókai diáktársa volt, a műkedvelő előadásokon ő játszotta a női szerepeket. 201