Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Zakar Péter: „Előre utánam, itt az úristen!” (Erdősi Imre, a branyiszkói hős)

buktatására szövetkeztek. De ügyünk igazsága, seregeink vitézsége, s népünk akarata kezeskedik arról, hogy porba tiporjuk nemsokára a zsarnokokat s meg­mentjük az elárvult szent hazát.... A történet mutatja, miszerint a vallásnak nagy hatása van a seregek lelkesítésére, kivált oly harcokban, melyek a szabad­ságért vívatnak. Legyőzhetlen azon sereg, mely a szabadság 's vallás fogalmait ugyanazonosítja, [sic!] Legyőzhetlen, ha élén oly lelkészek állnak, kik megvet­vén a gyáva életet, a harc legdühösebb pillanataiban rövid, de lelkes szavakkal a csüggedő vitézeket kitartásra buzdítják. Figyelmeztetem önöket a braniszkói [sic!] csatára, hol Erdősi tábori lelkész a már hátrálni kezdett zászlóaljakat a szabadság 's diadal jelképével - a szent kereszttel új rohamra, s így győzelemre vezette..." 34 A kötelező Branyiszkói-győzelem dicsősége főként a - részben Erdősi által is rohamra vezetett - 33. honvédzászlóaljat illette. Görgei Artúr tábornok 1849. február 8-án, Eperjesen kiadott napiparancsában maga is elismerően szólt a zászlóalj teljesítményéről.­15 A feldunai hadtest ezzel a győzelemmel átvette a ha­dászati kezdeményezést és üldözöttből támadó erővé vált. Erdősi Imre ezt követő­en részt vett a tavaszi hadjáratban. Kapcsolata a piarista renddel ekkor sem sza­kadt meg. 1849. június 5-én Palotai József rendkormányzó hivatalosan is megadta az engedelmet számára, „hogy a seregnél mint tábori pap törvényes elöljáróinak felügyelete alatt a hazának törvényszerűleg hív szolgálatot tehessen". 36 Horváth József piarista atya lévai naplója is megerősíti, hogy Erdősi a feldunai hadsereg­ben szolgált. Április 16-ára vonatkozik az alábbi bejegyzés: „Tavaszi nap sugarait százszorosan emelé a magyar tábor bejövetele [t.i. Lévára - Z. R] Görgei, Damjanich, Klapka vezérlete mellett. Délelőtti 8 órakor érkeztek bé a Hunyadi csapat lovagjai - csikósoknak nevezi a köznép. Tíz órá­tól délutáni kettőig húzódtak a gyalog-, és a huszár csapatok; ezek egy része ágyúkkal Óbars és Macska-rév felé, másik osztálya Szecse felé a lévai mezőkön táborba szállott. Délután kisétáltam Poleszny - Erdősi - tábori lelkész és Horváth Mihály szá­zados kíséretében a táborba, hol szerencsém vala Tibolt alezredes és több tanít­ványaim körében: Zámbó, Stancsics, Dittmayer veszprémi, Huszár nyitrai, Ne­héz nyitrai - élvezni az édes viszontlátás és katonai élet örömeit. Örömeim ,4 Közlöny 1849. július 17. 559., vö.: MOL H 75 1849:25241. Az ütközetben kulcsszerepet játszott Erdősi Imre haditettének historiográfiájához hozzátartozik még, hogy Plathy István Podmaniczkyt, Horváth Mihály Majthényit, Degré Alajos pedig Mednyánszkyt és Erdősit együttesen tartották a branyiszkói hősnek, de valamennyien tévedtek. Hazánk III. k. szerk.: Abafi Lajos Budapest, 1885. 153-156. Degré Alajos: Visszaemlékezéseim. S.a. г.: Ugrin Aranka. Bp. 1983. 261., 398. 35 Görgei napi parancsát közli: Saját kezébe, ott, ahol... Az 1848-49-es forradalom és szabadság­harc Hadtörténelmi Levéltárban őrzött katonai irataiból. Szerk.: Farkas Gyöngyi, vál., ford.: Böhm Jakab, bev.: Csikány Tamás. Budapest, 1998. 74. 36 Alleker 1894. 17-18. 170

Next

/
Oldalképek
Tartalom