Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

Székelyné Körösi Ilona MURAKÖZY JÁNOS ÉS KECSKEMÉT VÁROS SZABADCSAPATA A regénybeli gerillakapitány még éppen időben érkezik, s megmenti a farkasoktól és Jellacic katonáitól üldözött, cigányzenész-álruhába öltözött küldöncöt, aki nem más, mint a „tengerszemű hölgy". A történet: Jókai meséje. A részletek - a Kecskemét környéki táj, a szikrai homokbuckák, 1848/49 telének pusztai gerillaharcai - a valóság elemei, s nem véletlenül kerültek Jókai könyvébe. A tengerszemű hölgy című regényben a portyázok élén lovagló „gyönyörű daliás alak, igazi magyar arcú ifjú" alakját arról a kecskeméti fiatalemberről mintázta Jókai, aki itteni diákévei alatt barátja és iskolatársa volt. Nemcsak az írói fantáziában, hanem valóban létezett - 1849 januártól májusig - az a kecskeméti szabadcsapat is, amelynek vezetője Muraközy János volt. Az ifjú Muraközy A festőművész és gerillakapitány ősei, a református vallású, nemes Muraközy család tagjai a 17. századig visszamenően jelen voltak Kecskemét város történetében. A családi hagyomány és a megjelent publikációk szerint a Muraközből a törökök elől menekültek északabbra, majd - az ellenreformácó üldözései miatt - a Duna-Tisza köze legjelentősebb mezővárosába, amely megélhetést és szabad vallásgyakorlást biztosított számukra. A családi legenda azt is tartalmazza, hogy az ősök a hirtelen költözés miatt levéltárukat, a régi nemesi oklevéllel együtt, kénytelenek voltak otthagyni egykori lakóhelyükön. II. Ferdinánd 1625ben új nemesi levelet adományozott Muraközy Jánosnak és családjának. Ekkor kapták címerüket is, amelynek címeralakja - kerek pajzs zöld-arany mezejében - három szál stilizált liliomot tartó oroszlán. Az armálist megszerző Muraközy unokája, Muraközy II. Sámuel (1671-1758) már fontos pozíciókba került Kecskeméten: nótárius, városi szenátor, főbíró. József és András nevű fiait, valamint József, Sámuel, Pál és András nevű unokáit 1756-ban vezették be a nemesek főkönyvébe.

1 ' A családtörténethez lásd többek között: Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében. Bp., 1899. 249. old.; Dr. Kiss Albert: Idősb Muraközy Imre 1838-1909. Kecskeméti Lapok kiadása, Kecskemét, 1935.; A nemes Muraközy család leszármazási táblázata (Ref. egyházi anyakönyvek és levéltári adatok alapján összeállította dr. Szappanos Sándor tb. városi aljegyző, 1942. február hó) a kecskeméti leszármazottak, Muraközy János és családja tulajdonában, másolata a Katona József Múzeum történeti adattárában. 177