Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

s Komárom magára van szorulva, minden reménye nélkül a segedelemnek, de egyszersmmd a kíméletnek is részünkről, ha a vár magát önként azonnal meg nem adja."™ A komáromi haditanács augusztus 21-én 14 napos fegyverszünetet kötött a es. Kir. csapatokkal és igyekezett híreket szerezni az ország helyzetéről. Egymás után szereztek tudomást a magyarországi várak feladásáról: augusztus 17-én a dévai vár, 20-án a nagyváradi, 25-én a zsibói, 26-án Munkács vára adta meg magát. A hónap végén több ízben tartottak haditanácsot Komárom védői, amiken ekkor még az a döntés született, hogy mivel hivatalos közleményt nem kaptak, semmiféle egyezkedésbe nem bocsájtkoznak. Szeptember l-jén mikor ismét haditanácsot tartottak, már két pártra szakadt a várőrség. Az egyik jelszava: „Védelem életre-halálra", ennek a tábornak vezetője Thaly Zsigmond alezredes volt, a másiké: „Becsülettel kapitulálni, vagy elveszni" - ennek fő képviselője maga Klapka volt. Szeptember 2-án az osztrák sereg vezérei felmondták a fegyverszünetet. Szeptember közepére Haynau is megérkezett Komárom alá és átvette az akkorra 50 ezer főre növelt ostromló sereg vezérletét. Szeptember 26-án levelet intézett Klapkához, hogy a vár feladásának megtárgyalására küldjön ki egy bizottságot szeptember 27-én délelőtt a közeli Herkály pusztára. A levél vétele után Klapka nagy haditanácsot hívott össze. Erre Krúdy Gyula 203. honvédzászlóaljbéli százados így emlékezett vissza: „Klapka felolvasván első sorban Haynau levelét, kijelentette, hogy bár ő a védőrséggel a jövő tavaszig is képes minden támadás ellenében a várat megvédeni, azonban ha külsegélyt nem kapunk, amiben csekély reménye van, a várat végül is át kellene adni; de akkor már el fogjuk veszíteni azon előnyöket, amelyeket ezúttal még elérhetünk; ennél fogva ő a maga részéről a meghívásnak eleget tenni jónak látná. Első sorban felszólalt Lestár Péter százados - utóbb Kecskemét város polgármestere -, aki férfias, katonához illő eréllyel tartott beszédében ellenezvén a várnak ezúttali feladását, a meghívás mellőzését indítványozta. Erre nyomban Klapka, a nála eddigelé nem tapasztalt nagy szenvedéllyel támadta meg Lestárt, hogy meri őt árulással gyanúsítani? Utána én, aki Klapka mellett állottam, szólaltam fel és kijelentettem, hogy Lestárnak azon kifejezésében - miszerint a várnak ezúttali kiadását igen könnyen hazafiatlan ténynek minősítenék - Klapka személye ellen támadás nem foglaltatik... Ezután a mellettem állott Lendvay Márton (a színész fia) százados szólalt fel, aki általános meglepetésre, Klapka véleményéhez csatlakozott, amire Klapka sietve kijelentette, hogy szólásra senki sem jelentkezvén a meghívást elfogadottnak tekinti s a küldendő bizottsági tagok megválasztására és a feltételek megállapítására kérte fel a tagokat. ,,x Goldberger Soma: Komárom a függetlenségi harcz alatt 1848-49-ben. Komáromi Lapok I. évf. 11. szám 1871. június 10. 109