Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban

Délvidéken. A tábori élet kellemetlenségeit utóbb nehezen viselték. Augusztus 4-én 157 aláírással ellátott levelet küldtek Hajagos Illés polgármesterhez, amelyben leváltásukat sürgették. Végül 31 napi szolgálat után tértek haza Kecskemétre. A felváltó sereg megszervezése már gondot jelentett. A nyári munkák miatt a jelentkezők száma jóval kevesebb volt. Az újabb 270 gyalogos és 40 lovas kiállítása csak sorshúzás útján volt megoldható. Ebben a második nemzetőrcsapatban Lestár Péter már nem vett részt. (A csapat augusztus 16-án ért rendeltetési helyére, Ókérre. Augusztus 26-án Fórián Károly vezetésével Szenttamásnál résztvettek egy szerb támadás visszaverésében. Szeptember 12-én nemzetőreink ezen csoportja is hazatért.) A nemzetőrök tábori szolgálata eleve kudarcra volt ítélve. Az alapvetően paraszti nemzetőrség a nyári mezőgazdasági munkát - megélhetésének alapját hagyta otthon. Ennek elhanyagolása súlyos gazdasági és egyéni következményekkel járt. Az egyes településekről az összeírt nemzetőröknek csak egy része vonult harcba, ez feszültségeket okozott. A hadügyminiszter is kénytelen volt engedélyezni, hogy a távolmaradók maguk helyett másokat fogadjanak fel. A szegények száma egyre nagyobb lett a táborba menő nemzetőrök között, ezek felfegyverzése viszont a város részére jelentett fokozódó terheket. A rossz fegyverzet, a gyenge kiképzés tetézte a hadvezetés gondját.

23 2. Önkéntes a pákozdi és schwechati csatákban Még a délvidéki harcok alatt szerveződőben volt egy más típusú fegyveres erő is Magyarországon. A magyar kormány egy 10 ezer főből álló önkéntes sereg felállításáról döntött. Az ország 10 nagy városában 10 zászlóalj szervezése kezdődött meg, melyek hamarosan a honvéd elnevezést kapták. (1. Pesten, 2. Budán, 3. Szegeden, 4. Pozsonyban, 5. Győrött, 6. Veszprémben, 7. Szombathelyen, 8. Pécsett, 9. Kassán, 10. Debrecenben.) A szervezés irányítója az Országos Nemzetőri Haditanácson keresztül maga Batthyány Lajos miniszterelnök volt. Az önkénteseknek 3 év szolgálatot kellett vállalniuk, az egészségi alkalmasság mellett ez volt az egyedüli kritérium. A vagyoni helyzet itt már nem számított. Ezzel a kormány túllépte az 1848: XXII. te. kereteit. Az első honvédzászlóaljak megszervezésénél a toborzás mellett döntöttek. Az egyes helységekben - így Kecskeméten is - nagy körültekintéssel indult meg a honvédtoborzás. A toborzás ugyanis csaknem teljesen egybeesett a nemzetőrök összeírásával. A tanács ügyelt a pontos tájékoztatásra, tizedgyűléseken ismertette a honvédseregbe lépés feltételeit: „A toborzás nálunk megkezdetett - szólt az elöljáróság jelentése -, fel fognak szólíttatni minden rendű polgárok, hogy aki magát alkalmasnak érlvanyosi idézett mű 72. old. 85