Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban
500 db lőfegyvert küldött. A fegyvereket azok kaphatták ingyen, akik nem tudták megfizetni. 13 A városi tanács ugyanakkor összeírta a lakosoknál magánkézen levő fegyvereket. (8 tizedből maradt fenn összeírás, ezekben összesen 267 fegyvert találtak, katonai értékük azonban csekély volt.) A hadügyminiszter 1848. július 5-én kelt levele kíséretében küldött több mázsa lőport, hogy a nemzetőrök lövészeti gyakorlatokat tarthassanak. 14 A nemzetőrség a folytonos gyakorlatozás ellenére tipikus polgár-katonaság volt. Laza szervezeti kerete, hiányos fegyverzete és kiképzésének rövidsége miatt komoly harci feladatok ellátására nem volt képes. A nemzetőröknek kezdetben jórészt karhatalmi funkcióik voltak. Feladatkörük június végén bővült, minőségileg változott meg. Ennek oka a magyarországi szerb felkelés kitörése és a horvát-magyar ellentét kiéleződése volt. Az ország déli részén felhalmozódó feszültség következtében a Batthyány kormány június 11-én mozgósította az országban állomásozó császári-királyi csapatok nagy részét, melyek sorra levonultak a Délvidékre. Később sikerült a nemzetőrség egy részének mozgósítása is. A közvetlen háborús veszélyről először Zenta város segélykérő leveléből értesült Kecskemét. Az első nagy riadalom nagyobbrészt fegyveres összeütközések nélkül eloszlott. Az Újvidéken június 26-án lezajlott, szerbek által elkövetett vérengzés azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy súlyos fegyveres összecsapásra kell számítani. 15 A kormány ennek következtében határozta el, hogy a sorkatonaságon túl nagyszámú nemzetőrséget küld a szerb felkelés felszámolására. Július 6-án Pest megye alispánja felsőbb utasításra elrendelte, hogy a kecskeméti és solti járások 4000 nemzetőrt küldjenek a nemzetőröket összegyűjtő kiskőrösi táborba. Kecskemétre 600 gyalogos és 50 lovas nemzetőr kiállítása jutott. 1 " A tanács önkéntesekből kívánta megszerezni a szükséges keretet. Összeírták az önként jelentkezőket. A lelkesedés olyan méretű volt, hogy 600 helyett 630 gyalogos jelentkezett, a lovasoknál is 10%-os volt a túljelentkezés. Lestár Péter is önként jelentkezett a harci feladatra, aláírta az ívet. 3 század alakult az önkéntesekből. Az első század kapitánya Király Károly, főhadnagya pedig Lestár Péter lett. (Alhadnagyok: B. Kiss József és Végh György.) A század 203 főből állt. A 2. század kapitánya Herczeg Kálmán, főhadnagya Muraközy János volt és 170 főből állt. A 3. század kapitánya Tóth László, főhadnagya Fórián György - Lestár barátja - lett, itt 220 fő alkotta a századot. A lovasság 55 főből állt, kapitánya Haraszti Imre, főhadnagya Szeless László lett. 17 A városi tanács kimondta, hogy, „...a nemzetőrség közköltségen szereltessék fel, az egész seregnek fejenként töltényláda, a lovasoknak köpenyzsák, minden " BKMÖL IV. 1604 L/38, sz. irat 14 Hajagos idézett mű 76. old. 15 Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története MII. Bp., 1935-40. II. 467468. old. 14 BKMÖL IV. 1604 L/115, sz. irat 17 BKMÖL IV 1604 V/17, sz. irat 83
