Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok
és a Kmety-hadosztály Gyöngyösön állomásozott, s az utóbbi egy dandárt küldött Patára. 153 Időközben Vetter Antal fővezér megbetegedett, s Kossuth március 30-án Görgeit nevezte ki a fősereg ideiglenes fővezérévé. A VII. hadtest ezzel parancsnok nélkül maradt. Miután az új haditervben a II. hadtest szolgált hadműveleti tartalékul, amellyel közvetlenül a fővezér és a táborkari főnök rendelkezett, Görgei a VII. hadtest vezetését ideiglenesen a II. hadtest parancsnokára, Aulich Lajos vezérőrnagyra szándékozott bízni. Aulich megérkezéséig azonban Gáspár volt a hadtest rangidős törzstisztje. 154 Az Egerben március 30-31-én kidolgozott haditerv lényege az volt, hogy a VII., a legerősebb hadtest Hatvannál magára vonja a cs. kir. fővezér figyelmét, s ezalatt három másik hadtest (I., II., III.) egy délnyugati kerülővel, a Jászságon át igyekszik az ellenséges fősereg hátába kerülni, s elvágni azt a fővárostól. A VII. hadtestnek április 5-ig Hatvannál kellett állnia, majd 6-án el kellett érnie Bagót. A másik három hadtestnek 6-án kellett elérnie Isaszeget. A döntő támadást a gödöllői ellenséges állásokra 7-én kellett két irányból, koncentrikusan megtenni. A sikeres támadás után az I. hadtestnek egészen Kerepesig kellett előrenyomulnia, hogy megakadályozza a cs. kir. főerők visszavonulását Pestre, s ez által megkönnyítse a főváros visszavételét. A haditerv szoros együttműködést kívánt, s kockázatos volt. Hiszen ha Windisch-Grätz rájön, hogy Hatvannál nem az egész magyar hadsereg áll, s szétveri a VII. hadtestet, könnyen ő kerülhet a magyar főerők hátába, s vághatja el őket hadműveleti bázisuktól. A terv végrehajtása jól indult. Április 1-én a VII. hadtest Poeltenberg hadosztálya Horton, egy kisebb különítménye Hatvanban állomásozott. Vele szemben Schlik III. hadteste közeledett a pest-hatvani úton. Schlik célja az volt, hogy érdemi adatokhoz jusson Hatvan környéki magyar erőkről. Elővéd dandára kiűzte Hatvanból Poeltenbergét, amely Hort felé vonult vissza. A magyarok összesen két huszárt veszítettek. Görgei arra utasította a Gyöngyösön lévő Gáspárt, hogy hadosztályával vonuljon Poeltenberg támogatására, s Hortot mindenáron tartsák a magyar csapatok birtokában. Emellett arra utasította Gáspárt, hogy Poeltenberg és az ő csapatai felváltva adják az előőrsi szolgálatot. Gáspár át is vette az előőrséget, s jelentette Görgeinek, hogy az előőrsök jelentése szerint „az ellenség egy osztály lovast küldött előre, és végőrjeit megkettőztette". 155 Április 2-án Görgei arra utasította Gáspárt és Poeltenbergét, hogy maradjanak védelmi állásban, s szállják meg a Hatvantól keletre lévő magaslatokat és 153 MOL Görgey-lt. Hadparancs jkv. No. 454., 457., 459.; Iktatókönyv. No. 726. 154 Katona Tamás I. 130. o. 155 Csikány Tamás - Hermann Róbert: Okmánytár a hatvani ütközet történetéhez. (In:) Horváth László szerk.: A tavaszi hadjárat. (Az 1996. március 14-i tudományos konferencia anyaga). Hatvány Lajos Múzeum Füzetek 13. Hatvan, 1996. (továbbiakban Hermann - Csikány) 147. o. 49
