Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

Jellacic serege március 13-án vonult be Kecskemétre.

45 Négy napi tartózkodás után, március 17-én azonban kisebb rajtaütések és nagy hadsereg közeledésének hírére hirtelen elhagyták a várost és Cegléd felé vonultak. Kossuth ekkor a cibakházi táborban tartózkodott, innen írta a tiszai átkelésekről és a magyar seregek előrenyomulásáról szóló tudósításait, valamint a Duna-Tisza köze városaihoz írt, népfelkelésre buzdító felhívásait.

46 A kecskeméti gerillák március 26-án olyan sikeres akciót hajtottak végre, amelyről több forrás is fennmaradt. Mártonffy Dénes es. kir. élelmezési biztos szénaszállításról szóló és karhatalommal fenyegető leveleit követően március 26-án Kecskemét város Tanácsa tájékoztatta, hogy a szállítmányt - nagy áldozatok árán - útnak indították, de az rajtuk kívül álló okokból nem érkezett meg Ceglédre. „... az érdeklett raktárnál megjelent s folytonosan rakodott kocsik közül déli tíz órára mintegy száz szénával terhelve egy Biztossal Czegléd felé el is indíttatott, a ' többiek a ' rakodást folytatván; ekkor azonban mintegy 400 főnyi magyar hadcsapat, részint lovasokból, részint rendes vadászokból, részint pedig felfegyverzett szabad csapatbeliekből álló, már Nagykőrös tájékán a' szénás kocsiknak útját állván, azokat elfogta, 's a ' Biztossal együtt városunkba vissza hajtván, itt először a ' Császári zászlókat leszedték, 's azoknak isméti kifüggesztését szigorú feleletteher alatt eltiltották, kijelentvén, 's meghagyván, hogy nagyobb haderőnek városunkbani elfogadására minden órán készen legyünk, az elfogott szénás kocsikat, a ' Biztossal együtt magokkal elhajtották.

47 A sikeres akció részleteit a Közlöny az ápr. 5-i számban Mesterházy (ekkor már ezredes) tudósítása alapján közölte, „...értésemre esvén, hogy Kecskemétről bár kihúzódott a német, mégis naponkint a népet paran45 Hajagos I. 1892. 94-95. old., Joós F. 1962. 14-15. old. Nyílt rendelet Kecskemét város főbírójának és polgármesterének 1849. márc. 11. BKMÖL IV. 1604. III. 122. sz. A rendkívüli tanácsgyűlések intézkedéseiről, 1849. márc. 12., márc. 14., márc. 15.: Uo. III. 132. sz. (Részlet Hajter József kecskeméti néptanító naplójából: „1849-be 12 dik Márciusba pedig jött be két tábor béli katonaság mint valami 22000 főbül álló Ember, több mint 100 ágyúval, és mint 350 moniczios kocsival és 150 hajó hiddal, a gyalogság a város szélein majd körül táboroztak és tüzeltek mindenfelöl és némel házhoz be ment 25 és 30 is, a várost le zárták senkitse eresztettek még csak a szöllőbe sem. 17 dik Márcziusba mind elmentek nagy sebessen" Katona József Múzeum Tört. Adattára 67. 5. 1. - A március 15-i rendkívüli tanácsgyűlést követően írták meg a Jellacicnak szóló levelet, amelyben cáfolták Scabrott kapitány vádjait: 1. Nem igaz a Figyelmező с lap állítása, miszerint a templomban sok fegyver és egy üteg ágyú lenne elrejtve. 2. Fegyvereket azért nem ad be a lakosság, mert már mind beszedték. 3. A „Kossuth" feliratok nem most kerültek a falakra, hanem a tavalyi választáskor, de már alig látszanak. BKMÖL IV. 1604. III. 132., III. 133. sz. 4Í

' „Fel tehát magyar népe Kecskemétnek, Nagykőrösnek, Czeglédnek, Abonynak, Szolnoknak és Félegyházának, igazságos boszút állni a rablókon... Kötelességévé tétetik egyébiránt a közönségnek, hogy hadseregünk győzelmének első biztos hírére a harangokat félreveressék, felhívó jelül a népnek, hogy felkeljen megsemmisítni segíteni a futó ellenséget, hogy ne maradjon belőle hírmondónak se." BKML

IV. 1604. III. 126. sz., Közlöny 1849. márc. 20. 57. sz., KLÖM XIV 664-665. old. 47 Kecskemét város Tanácsa a Cs. Kir. lső Hadsereg élelmezési Kir. Biztosi Hivatalához. BKMÖL IV 1604. III. 159. sz. Lásd még uo. III. 156., 157., 158. sz.; Hajagos I. 1892. 96. old.; Joós F 1962.19-21. old.; Iványosi -Szabó T. 1990.156. old. 196