Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Székelyné Kőrösi Ilona: Muraközy János és Kecskemét város szabadcsapata

A szabadcsapat tevékenysége A Muraközy János vezetésével útrakelt kecskeméti szabadcsapat Mesterházy István őrnagy parancsnoksága alá került, főhadiszállásukat Kecskeméttől kb. 40 kilométerre, Szolnoktól délre, Cibakházánál jelölték ki. Cibakháza (Szolnokhoz és Tiszafüredhez hasonlóan) a tiszai híd miatt rendkívül fontos stratégiai pont volt azokban a hetekben, amikor a magyar csapatokat a Tisza mentén vonták össze, miközben az ellenség egyre beljebb nyomult a Duna-Tisza térségében. Előbb Cegléden és Nagykőrösön, majd január végén Kecskeméten is beszállásoltak a császári csapatok. Mesterházy Cibakháza megvédését szolgáló haderejét csak fokozatosan tudták megerősíteni. Az őrnagy február 1-én írt levelében panaszolta a hadügyminisztériumnak, hogy nem tud hathatósan harcolni a portyázó ellenséges lovasság ellen, mivel nem kapta meg az állomáshelye elfoglalásakor megígért lovasokat. Azt kérte, hogy Hevesben állítsanak fel egy lovascsapatot és rendeljék az ő parancsnoksága alá. Mészáros Lázár a neki címzett kérést áttette Kossuthnak, aki Repeczky Ferenc hevesi és Illésy János jászkun kormánybiztosnál intézkedett a teljes létszámú lovas nemzetőrség Cibakházára rendeléséről, mivel „ Cibakházánál gyakran ellenséges portyázó csapatok kísértik meg a tiszáni átjövetelt. Mesterházy őrnagy a kecskeméti önkéntes gyalogsággal [kiemelés a szerzőtől] 17 dévaványai lovasokkal eddigelő a legjobb sikerrel védelmezte azon stratégiai pontot, visszavervén több ízben az őt megtámadó ellenséget. Lovassága a megnevezett őrnagynak azonban nem elegendő arra, hogy a nagyobb számú csapatokkal szembeszállva Czibakházánál, Földvárnál, Vezsenynél az ellenség áttörhetését továbbra is sikeresen gátolhassa. "

32 A cibakházi híd bevételére február 4-én nagyobb támadást indítottak Jellacic alakulatai, miután a megelőző négy napon hiába kísérleteztek az elfoglalással. Mesterházyék ezt a támadást is kivédték, és a császári röppentyűk által okozott tüzeket is megfékezték. A híd gyalogos átjárásra készített pallóit két kecskeméti ács szedte fel a császári golyózápor közepette.

33 Cibakháza térségét februárban jelentősen megerősítették. A tiszamenti, mezőtúri, nagykunsági nemzetőrök és a 48. honvédzászlóalj századai mellett itt állomásozott többek között a 19. (Schwarzenberg) gyalogezred 3. zászlóalja, az 52. (Ferenc Károly) gyalogezred két százada, a 65. honvédzászlóalj, a 3. (Ferdinánd) huszárezred négy százada.

34 A kecskemétiek itteni tartózkodásáról és tevékenységéről kevés forrás áll ren,2 KLÖM XIV. 368-359. old. Kossuth Mesterházynak írt válaszában egy újabb hevesi lovascsapat rendeletileg történő felállítását nem látta kivihetőnek, mert „önkénteseket nem lehet parancsolni." 33 Bagi Gábor- Szurmay Zoltán: Cibakháza. Szerk. Vadász István. Száz magyar falu sorozat, h.n, é.n. 52. old. 34 Uo. 53. old.; Csikány Tamás: Honvédtüzérség az 1848-49-es szabadságharcban. Tinta Könyvkiadó, Bp. 2000.123. old. 191