Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Zakar Péter: „Előre utánam, itt az úristen!” (Erdősi Imre, a branyiszkói hős)

Zakar Péter „ELŐRE UTÁNAM, ITT AZ ÚRISTEN!" (Erdősi Imre, a branyiszkói hős) 1849. február 5-én a Szepes- és Sáros megyék határán fekvő Branyiszkói-há­gót kísérelte meg elfoglalni a jelentős túlerőben lévő Guyon-dandár. Miután az első rohamok nem jártak sikerrel, a támadók élére állt egy piarista szerzetes, ke­zében egy vörösfenyőből készített feszülettel, amelyre egy bádog corpust erősí­tettek és a zömében szlovák anyanyelvű honvédséget a csata hevében ezen sza­vakkal biztatta rohamra: „Napredek za mnou tu je pán Boh!" [Előre utánam, itt az Úristen!] 1 Ki volt ez a maga korában páratlanul népszerű ember, aki halált megvető bátorsággal vezette rohamra a honvédeket? Erdősi Imre Nyitrán született 1814. november 4-én polgári szülőktől. Apja, Poleszni Ambrus, egy Ausztriából bevándorolt csizmadia volt, s a családot ekkor még sokan nem is „Poleszni"-ként, hanem „Oesterreicher"-ként ismerték. Kez­detben gyenge, majd egyre jobb tanuló volt. Szülei a magyar nyelv elsajátítása végett a középiskola 6. osztályába már nem Nyitrára, hanem Lévára íratták be. Itt érett meg benne az elhatározás, hogy belép a piarista atyák közé. Két évet töltött a privigyei újoncnevelő intézetben növendékként, majd az 1834/35-ös tanévben már mint a 2. (nyelvtani) osztály tanára bizonyította rátermettségét és elhivatottságát. Vácon bölcseletet tanult és eközben 1836. július 26-án örökös fogadalmat tett. Teológiai ismereteit Nyitrán és Szentgyörgyön mélyítette el és 1840. július 26-án római katolikus áldozópappá szentelték. Rendes tanári műkö­dését az 1840/41-es tanévben Selmecbányán kezdte meg. 1846-ban kérte Nyitrára történő áthelyezését, tekintettel szegénységére, idős édesanyjára és ár­ván maradt unokaöccsere, de elöljárója nem teljesítette kérelmét. így azután 1848 eseményekben gazdag hónapjait is Selmecbányán élte át. 2 A magyarországi piaristák tanító rendként rendkívül szoros kapcsolatban vol­1 Jaskula Antal: Egy 1848/9-i honvéd emlékirataiból. 6-7. Hadtörténelmi Levéltár Tanulmány­gyűjtemény 1913. Az erőviszonyokat Erdősi életrajzírói - a kultuszt ápolandó - nem mindig adták meg pontosan. Dr. Nyúl Tóth Pál például 1925-ben arról írt, hogy a „maroknyi magyar csapat... megfutamítja a sokszoros túlerőben lévő ellenséget", ami a valós erőviszonyoknak nem felel meg. Dr. Nyúl Tóth Pál: Erdősi Imre, in.: 1715-1725. A piaristák Kecskeméten való működésének 210., a társasház fennállásának 200. és a mostani gimnázium épület alapkőleté­telének 100. évfordulójára kiadott Emlékfüzet. 1925. május 17. Kecskemét, d.n. 35-38. Erre a tanulmányra Holczer József Sch. P. hívta fel a figyelmemet, akinek kecskeméti kutatásaimhoz nyújtott segítségéért ezúton is köszönetet mondok. 2 Léh István: Catalogus religiosum Provinciáé Hungáriáé Ordinis Scholarum Piarum 1666-1997. S.a.r. Koltai András. Budapest, 1998. (a továbbiakban: Léh - Koltai 1998.) 103. AJleker Lajos: Erdősi Imre a branyiszkói hőspap emlékezete. Nyitra, 1894. (a továbbiakban: Alleker 1894.) 6-8. 163

Next

/
Oldalképek
Tartalom