Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)

Hermann Róbert: Gáspár András honvéd tábornok

parancsnoka, végül ezredesként a mezőhegyesi katonai ménes parancsnoka), Marzsó Imre hadnagyot (1848-ban nemzetőr őrnagy, 1849-ben honvéd alezredes).

12 1827-1831 között Batthyány Lajos gróf, a későbbi miniszterelnök is ebben az ezredben szolgált hadnagyként.

13 1821-ben, abban az évben, amikor Gáspár katonának csapott fel, a 9. huszárezred éppen egy, a nápolyi forradalmi mozgalmak elnyomására indított expedícióban vett részt. Májustól az alezredesi osztály Aversában állomásozott. 1821. november l-jén az ezredet Aversába vezényelték, s itt is maradt 1824 áprilisáig, amikor visszatért Nápolyba. Amikor 1825. január 4-én Ferdinánd nápoly-szicíliai király meghalt, az ezred állt sorfalat a temetési ceremónia alkalmával. Július 12-én az ezredet kivonták Nápolyból és környékéről, s Rómán átvonultatva (ahol az ezredet megáldotta a pápa), augusztus 19-én osztályonként Vicenzában, Trevisoban, Padovában és Veronában helyezték el.

14 Nem tudjuk, hogy Gáspár mikor csatlakozott az ezredhez. Összesen 3 évig, 9 hónapig és 5 napig volt közvitéz, s 1825. július 26-tól már tizedesként (káplárként) szolgált Nápolyban, s hosszú idő után ekkor írt először a szüleinek.

15 1829 márciusában az ezredet átvezényelték a stájerországi Ehrenhausenbe, ahová április közepén érkezett meg. A törzset itt, az ezredesi osztály századait Murekben és Lichtendorfban, az alezredesi osztályt Pettauban, az 1. őrnagyi osztályt Feldbachban és Fähringben, a 2. őrnagyi osztályt Luttenbergben és Wernseeben helyezték el. Miután az elhelyezési körülmények nem voltak megfelelőek, decemberben az ezredet Radkersburgba és környékére helyezték át. Ebben az évben Callot ezredest vezérőrnaggyá léptették elő, helyette Ladislaus Wrbna gróf vette át az ezredparancsnokságot (1848-49-ben altábornagyi rangban Windisch-Grätz főseregében volt a II. hadtest parancsnoka).

16 Gáspár a kimutatások szerint, 4 évig, 8 hónapig és 10 napig volt tizedes, s 1830. július 16-án léptették elő őrmesterré.

17 Vasváry Ferenc szerint olyan őrmester volt, hogy „saját ezredese is büszke volt reá, de az egész ezred is, az utolsó közlegényig. Mindenkitől becsülve és tisztelve, benne becsület és tehetség összpontosulva volt. Amilyen kitűnő jeles katona volt, oly jó volt alattvalóihoz is: szolgálaton kívül mindenkivel örömest pajtáskodott, s a közvitézben is az embert becsülte: azért az ezred legkedveltebb és a szolgálatban legrettegettebb őrmestere volt. Most már teljes mértékben meg is volt sorsával elégedve; azt 12 Georg Ernst 297. о.; 9. hezr. Anhang. 53. о.; Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban. 2., átdolgozott, bővített kiadás. Bp., 1987. (továbbiakban Bona Gábor, 1987.) 230., 261-262., 363. o. 13 Ács Tibor: Batthyány Lajos katonai szolgálatának története (1826. augusztus 5. - 1831. április 30.). Hadtörténelmi Közlemények, 1984/4. 725-751. o. 14 Georg Ernst 169-170. о.; 9. hezr. 215-217. о. 13 Vasváry Ferenc 314. о. tévesen írja, hogy 13 évi szolgálat után lett káplár; 13 év után már főhadnagy volt. Ha a beállásra vonatkozó 1821. febr. 24-i dátum pontos, akkor már 1824 decemberében tizedes lett. '" Georg Ernst 170. о.; 9. hezr. 217. о. 17 Az életrajzok többsége 1830-at ír. 13