Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban II. Gáspár András honvéd tábornok (Kecskemét, 2002)
Péterné Fehér Mária: „Első a tűzben utolsó a hátrálásban” Lestár Péter és a 71. zászlóalj az 1848–1849-es szabadságharcban
utána ugrott a domboldalra. Az esetet Gömöry Frigyes versben örökítette meg. (Lásd 4. számú melléklet!) A megfogyatkozott honvédsereg Szerednél átkelt a Vágón. Az odaveszett 5 ágyú helyett közben Guyon 6-ot kapott. Előbb itt akarta a Nagyszombat felől érkező császáriakat újra feltartóztatni, majd felsőbb parancsra Komáromba vonult csapatával. 4. Egy a komáromi vár védői közül A komáromi vár volt abban az időben az ország leghatalmasabb erőssége. A várat és a várost félkörben a Duna övezte, szárazon egyedül a Csallóköz felől lehetett megközelíteni, de itt egy erős védvonal, az ú.n. Nádorvonal állta a betolakodók útját. Amit a hadtudomány ekkor a várvédelem terén felmutatni képes volt, az Komáromban megtalálható volt. Körsáncoknak, futóárkoknak útvesztője volt a vár. A jobbparton Szőny közelében állt a Csillagsánc, feljebb a Hadisziget jól megerősítve. Ellenség soha nem tudta ostrommal bevenni a várat, pedig már a 13. századtól állt fenn. A vár őrzői a szabadságharc alatt is tartották magukat az Újvár bástyáján álló kőszűz talapzatán állt felirathoz: „Nee arte, пес marte!" - Sem csellel, sem erővel! A szabadságharc küzdelmeiben is a végsőkig kitartottak a vár védői. A magyar kormány Kosztolányi Mór őrnagy parancsnoksága alatt már 1848 szeptemberében nemzetőrséget szállásoltatott a várba. Ott volt ugyanakkor Mertz tábornok is, aki az osztrák hadügyminisztérium kezére akarta játszani Komáromot. Kísérlete kitudódott, szégyenkezve elhagyta a várat, melynek új parancsnoka Majthényi István honvédezredes lett. 5 " Mikor Kossuth a schwechati ütközet előtt táborba szállt, Majthényi már tábornok. Kossuth előtt fogadást tett, hogy az ellenség csak holttestén keresztül juthat a várba. Komáromba rendelt a kormány két kormánybiztost is Halasy Edét és Sárközy Józsefet. Besze János Esztergom megyei nemzetőri őrnagyon és legénységén kívül Komáromban volt 1848 végén gr. Eszterházy Pál Komárom megyei nemzetőri őrnagy zászlóaljával és Török Ignác mérnökkari őrnagy, aki térparancsnok volt. A várőrizet kevés kivétellel újoncokból állt, ezeket a kapitánytól fölfelé a rendes hadseregből átlépett tisztek tanították és vezényelték. A tisztek iskolát végzett, tanult fiatalemberek voltak, sőt még az altisztek egy része is a műveltebbek közül került ki. A legénység komáromi, esztergomi, veszprémi, nógrádi, barsi és Pest megyei egyénekből állt. Szinnyei József naplója szerint a nagyszombati csata után, december 19-én jöttek be a 2. zászlóalj megmaradt honvédéi, nemzetőrei Komáromba: „...Kocsik jöttek, huszárok és gyalog honvédek vonultak be a várba." 51 Lestár •" üracza idézett mű II. köt. 263. old. Sl Szinnyei József: Komárom 1848-49-ben. 46. old. 101
