Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Szalkay Gergely: Emlékek a VI-dik honvéd zászóalj történeteiből - A felvidéki s dunai hadjárat

jó tüzeket rakván, azok mellett szárogattuk meg éhen-szomjan, még mindig nedves ruháinkat. Hajnal előtt megérkezvén Dipólt többi öszeszedett csapataival, kivezetett ben­nünket a táborba, és itt kaptunk reggel néhány kenyeret és szalonnát, melly a 24 órai böjt után, igen pompás reggeli volt kiehült gyomrainknak. És csak itt tudtam meg: hogy zászlóaljam vesztesége, azokkal együtt kik a 3-ik osztályból foglyokul estek, többre ment száznál. A többi zászlóaljakat nem tu­dom, de azt még tudom, hogy az ellenségé legalább kétszer meghaladta a mién­ket, mert igen sokat láttunk közülök utunkban heverni. April 5-én reggel 10 óra tájban előre nyomultunk, és estvefelé Süllyön alól tá­borba szállottunk. April 6-án Süllyön által, a fősereg Isaszeg felé nyomult, mi pedig a balszárny fedezete végett, balra a hegyek és erdők között, csaknem minden út nélkül, mint vadászok, midőn az erdőt hajtják, fürkészve haladtunk lassan előre. 158 Két óra lehetett már délután, midőn csapataink egy része, ki vergődvén az erdőségekből, felhatoltunk az azokat körítő hegyek ormaira, és az előttünk elterjedő síkság lát­határán, szemeinkbe tűntek a rég nem látott Budapest füstös tornyai, mintha híva integettek volna felénk. És mi szerettünk volna láthatatlanul térdre omlani, s hálát adni a Mindenhatónak, ki már ennyire segített bennünket! 159 Azonban egyszerre ágyúdörgés hangzott füleinkbe jobbról, és mi tudtuk, hogy ott Isaszeg van, s megállapodtunk. Perczenként sűrűbb és sűrűbb lett az ágyú dörgés és puskaropogás, de hegyek és erdők fedték szemeink elől a nagyszerű látmányt, és mi remény és aggalom közt lestük. hogy merre fog nyomulni a csata robaj, előre vagy hátra? - Kétszer nyomattak a mieink hátra, és ugyanannyiszor törtek új erővel előre, és mi ég­tünk a vágytól oda rohanhatni kivívni segítendők a győzelmet; de balról is hosszú fekete vonalak tűntek elő a síkon, s ellenséges csapatok vonultak Maglód felől, egyenesen irányunkba tartván. Fegyvereik csillogtak a már hanyatlani kezdő nap sugáriban. Ekkor harmadszor hallottuk előre nyomulni az ágyúdörgést, és mindig tovább és tovább haladni Gödöllő felé, és mintegy óra járásnyira előttünk kóválygó por­felleg között számtalan podgyász szekerek vágtattak keresztül a hegyeken Pest felé; és mi győzelmet kiáltottunk! A felénk vonuló ellenséges csapatok pedig - még jó tova voltak tőlünk midőn más irányt vévén maguknak, Kerepes felé tartottak. Mi pedig, miután csakhamar be estveledett, egy szép ligetben éjjeli szállást fo­gadtunk magunknak és kiállítottuk előőreinket. Másnap April 7-én előbbre haladtunk, folytatva vadászútunkat 160 az erdős he­gyek között, csaknem járhatatlan helyeken, árkok és vízmosásokon keresztül. Délután ismét mintegy két óra tájban, egyik kopasz hegynek gerinczéről nagy­szerű panorama terült el előttünk: Balra egy szép távol terjedő síkság, mellynek túlsó határán Budapest nyúlánk tornyai, fényes palotái, és Budavárának regé­nyes ormai üdvözölve integettek felénk, míg felül és alul rajtok az ős Duna kí­44

Next

/
Oldalképek
Tartalom