Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Bevezetés

azután a fogságba ejtett császártól kikényszeríthesse az 1848-as vívmányok visszaállítását. Mindezt látványos formában, száz, vadonatúj egyenruhába öltö­zött huszárral, hogy a lakosság díszes katonaságot lásson és bátrabban vállalkoz­zon új népfelkelésre. A száz huszár élére Noszlopy Szalkay Gergelyt nevezte ki parancsnokul. A szervezkedés anyagi támogatására többek között Bobory Károly és Szabó Károly ceglédi lelkészek vállalkoztak. A Hunyadi-huszárok egyenruháira emlékeztető ruházat elkészítésére több kecskeméti kézművest mozgósítottak. Köztük volt Sélley József és Herpay Gábor kalaposmester, Sza­bó Ferenc csizmadia, Vasváry Ferenc szabómester. Az akciót leleplezték,. A he­lyi szervezők közül Kuthy Zsigmond megszökött, Gál Józsefet, Zabolay Károlyt és Vasváry Ferencet több éves sáncmunkára ítélték, és 1857-ben az amnesztiá­nak köszönhetően térhettek haza. Szalkay a lebukáskor nem volt jelen, mivel késett a társaival megbeszélt találkozóról. Az összeesküvés leleplezését követő­en hollétéről, tevékenységéről nincsenek adatok. 1853-ban került Kecskemét város szolgálatába, mint számvevőségi díjnok, majd szállásmester. 1855-57 között segédtanácsnok, ezt követően Ókécskén községi jegyzőként dolgozott, majd Pest vármegye törvényszékénél mint segéd­levéltárnok. 1862. november 24-én városi aljegyzői kinevezést kapott, ettől kezdve haláláig a város tisztikarának tagjaként tevékenykedett. 3 Szalkay Gergely alapos szépirodalmi tájékozottsággal és nyelvtudással rendel­kezett. Hivatalnoki teendői mellett irodalommal is foglalkozott. Néhány munká­ja már a szabadságharc előtt megjelent. Az 1850-es években a kecskeméti író, műfordító és közismert politikus, Horváth Döme biztatására kezdett el fordíta­ni, főként francia műveket. A Notre-Dame egyház Parisban című Victor Hugó­regény és Volney: A romok című erkölcsbölcseleti műve mellett Kecskeméten jelent meg, Szalkay Gergely fordításában Chateaubriand: Az utolsó Abencerages és Bullwer: Mechelni hölgy című munkája is. 4 Szalkay Gergely az 1860-as évektől lelkes és szorgos közéleti tevékenységet folytatott a kecskeméti Honvédegylet élén. Az egylet 1861-ben kezdte meg munkáját Lestár Péter volt honvédszázados, a későbbi polgármester elnökleté­vel. Célkitűzései közé tartozott a volt honvédek segélyezése és az ifjúság fegy­verforgatásra való oktatása, amelyet azonban egy helytartótanácsi leirat nemkí­vánatosnak minősített. 5 Az egyleti élet 1867-68-ban élénkült meg, amikor a Honvédegylet 12 tagú választmányának élére Szalkay Gergelyt választották el­nökül, mint a legidősebb, őrnagyi rangot viselő volt honvédet. 6 Az egylet egyik fő célja továbbra is a munkaképtelen és segélyre szoruló volt honvédek támoga­tása volt. E célból például hangversenyeket rendeztek, amelyeken közreműkö­dött a Városi Dalárda és a Dalkar. 7 Másik fontos célkitűzésük a honvédiskola megszervezése volt. Erre vonatkozóan Szalkay még 1867-ben részletesen kidol­gozott tervet készített. A szervezést és a vívóiskola felszerelését 1868 tavaszán kezdték meg. Az ifjúság elméleti és gyakorlati oktatását szolgáló honvédiskola megnyitására Szalkay Gergely írta az ünnepi beszédet, amely a 48-as honvédek példáját, hazaszeretetét idézte a jelenlevők számára. Oktatóként az önként vál­8

Next

/
Oldalképek
Tartalom