Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)
Jegyzetek
Ezzel vége lett minden ellentállásnak a hídfőnél és én meg sem nézve, hogy mennyire sérülhetett meg a hidfő, rögtön vissza fordultam embereimmel és siettem vissza fel a várba, hol még egyre folyt a csata fenn a Bécsi-kapu felé, és alól a nádori lakban, hol még egyre lövöldöztek a horvátok. Felérve ismét a várba, láttam hogy minden csapataink a Bécsi-kapu felé vonuló ellenség után nyomultak: minélfogva én ellenkező irányt véve magamnak, siettem a nádori lak megtisztítására."KECSKEMÉT, 1881. nov. 27. Az idézet elején említett olasz katonák valószínűleg a Ceccopieri-ezred tagjai voltak. 185. „... minden felől fehér kendők lobogtak le a május 19-én általunk felgyújtott és még most is füstölgő palota ablakaiból. ... Egyenest a kelet felőli oldalon levő kapunak tartottunk, mely csukva volt ugyan, de bezárva nem. Midőn betaszítunk, kétfelé tárult a nagy kapu és ott állottak remegve a horvátok fegyverrel kezökben, melyet rögtön egy szavamra földre rakának". SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. dec. 4. 1. old. 186. Szalkay 1881-ben 20-25 sebesültet említ. KECSKEMÉT, 1881. dec. 4. A többi zászlóalj említésével Szalkay igen szűkszavúan bánik. Nem szól azokról sem, amelyeket több emlékiratíró megemlít, és amelyek az elsők között jutottak fel a várba a hajnali órákban. A Dom Miguelek mellett a 17., 19., 26., 34., a 47. és az 52. zászlóalj szerepe is kulcsfontosságú volt a vár bevételében, „...a 26. zászlóalj a résnek, jobbra tőlök a fehérvári rondellának az 52. z. alj., bálszárnyon a 6. z. alj. A 6. z. aljat sarkában követi a 34. z. alj, és a 47-ik, az 52. z. alj tartalékja a 17. - a 6. z. alj tartalékja a 19. z. alj" - írja KÁRSA Ferenc, 1993. 204., uő. BUDAVÁR... 1989. 169. Az elsők között volt a 48. honvédzászlóalj is. Hajnik Pál 1849. május 21-i jelentésében a 47. zászlóaljat emelte ki és megemlítette a 19. és a 10. zászlóaljat. Antos János százados a 47. mellett - amelynek zászlótartója s zászlója elsőként jutott a várba - a 34. zászlóaljról tett említést. Kazinczy Gábor képviselő is a 47. zászlóaljat említette név szerint is, Görgey utasításából, május 28-án. A későbbi megemlékezések is főként a 47. zászlóaljat és zászlósukat, Püspöki Graciant emelték ki, valamint a 28., 34., 43., 44. zászlóaljat és név szerint Máriássy János, Driquet Péter, Inkey Kázmér helytállását. (PL: Honvédegyletek Országos Szövetsége közgyűlése 1912. május 20. - Jkv. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Honvédegylet iratai). Budavár bevételére, többek között: BONA Gábor, 1985., BONA Gábor, 1998. 221-224., BUDAVÁR..., 1989., GÖRGEY Artúr, 1988., HAJAGOS József, 1996. (A 26. honvédzászlóalj...), HERMANN Róbert, 1992 (A 47. honvédzászlóalj...) HERMANN Róbert, 1996., KÁRSA Ferenc, 1993., KRASZNAY Péter 1998., KEDVES Gyula 1990., MIHÁLKA Endre 1854., SZOKOLY Viktor 1868. 74-77., VAHOT Imre 1861. 67-68., VARGA Domokos, 1998. 175-181., 182-184. (Major István és Vajda János visszaemlékezése) stb. A Budát körülvevő magyar ostromsereg beosztását a hadtestek és zászlóaljak megnevezésével és elhelyezkedésük ismertetésével leírja: Bayer József (volt vezérkari főnök), közli: BUDAVÁR... 1989. 54-57. Kossuth Lajos köszönő levelet írt Görgey Artúr vezérőrnagynak a kormány és az országgyűlés nevében Buda bevételéért: „Ön, tábornok úr, naponként új diadallal gazdagítja a szabadságharc történetének lapjait, naponként új babérszerzésre vezeti vitéz hadseregünket. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom ugyanannyi világos sugarai folytonos diadalának... És Ön eddigi hadjáratát az ős Buda várának bevételével koszorúzta meg. Fővárosát a hazának, székhelyét a nemzetgyűlésnek és 87