Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)
Jegyzetek
a kutyák nem hallották őket, csupán a Juno istennőnek szentelt fehér ludak figyeltek fel a neszezésre és hangos gágogással figyelmeztették a rómaiakat. Nekik köszönhetően menekült meg a város. 99. Mészáros Lázár. 100. 1815. június 8-án Waterloonál Napóleon végleges vereséget szenvedett a többi európai uralkodó seregétől és véget ért száznapos uralma. 101. 1813. október 18-án, Lipcsénél, a „népek csatájában" az egyesült európai haderő legyőzte Napóleont, ami a császár bukásához vezetett. 102. A KECSKEMÉT 1881. aug. 21-i közleményének vége. 103. Szalkay 1881-ben: „a rácfaló Damjanics". Kecskemét, 1881. aug. 28. 1. old. 104. Szalkay 1881-ben: „... véget vetünk a bácskai és bánáti komédiának". KECSKEMÉT, 1881. aug. 28.1. old. 105. „... őrnagyunk betegen maradt Verbászon, én pedig betegen kísértem zászlóaljunkat OKérre, nem akarván tőle elmaradni. Azonban orbáncos bajom végett nem engedvén orvosunk, hogy a táborban maradjak, kénytelen valék bemenni a városba, hol egy rác kereskedő házában 10 napig fekvén, nem annyira a testi betegség..." SZALKAY, KECSKEMÉT, 1881. aug. 28. 1. old. Orbánc: fertőző betegség, amelynek kiindulási pontját általában a Streptococcus-fertőzésben szenvedő ember váladékai képezik, közvetlen érintkezés, használati tárgyak, kötszerek közvetítésével kerülhet betegről egészséges emberre. Itt jegyezzük meg, hogy a magyar szabadságharc önálló hadi egészségügyi igazgatása csak 1848 októberében jött létre. Az illetékeseknek és a tábori orvosoknak rendkívül elmaradott viszonyokkal kellett megbirkózniuk. Nemcsak az egyre több sebesült ellátása jelentett gondot (a nemzeti mogalommá szélesedő „tépéscsinálás" sokat segített, de korántsem steril kötszerekkel), hanem a különböző járványok, főként az 1848 nyarán, majd 1849-ben ismét pusztító kolerajárvány is. Robbanásszerűen és járványok módjára terjedtek a nemibetegségek. 1848 őszén Hrabovszky János altábornagy „bujasenyv-főorvossá" való kinevezésével külön állást létesítettek e betegségek elleni küzdelemre, de fontos volt e téren Bugát Pálnak, a közegészségügyi osztály vezetőjének tevékenysége is. A 6. honvédzászlóaljban ez a gond már 1848 nyár elején, a hadbaszállás idején jelentkezett, a parancsnok ezért kérte katonai kórház felállítását. URBÁN Aladár, 1973., 343., HERMANN Róbert 1996. 308-309. 106. A BÁCSKA című lap 1885. febr. 20-i számában itt ér véget A hatodik honvédzászlóalj Bácsmegyében 1848-ban с 4 részes sorozat SZALKAY Gergely visszaemlékezéseiből, DUDÁS Ödön közlésében. 107. Házai Frigyes, Házay (eredetileg Louvenicz) Frigyes, 1848 júliusától őrmester a 6. honvédzászlóaljban. Szeptember 16-tól hadnagy, okt. 19-től főhadnagy és zászlóaljsegédtiszt. 1849 márciusától a 65. honvéd zászlóaljban százados. Tilling János nevét valószínűleg tévesen jegyezte föl Szalkay, több helyen találkozunk viszont Tilling Antal nevével (az aug. 26-i csatában is kitüntette magát). Önkéntes a 6. honvédzászlóaljnál, őrmester. Okt. 6-tól hadnagy, 1849 januárjától főhadnagy, februárig a Délvidéken harcol, majd a főhadszíntéren az I. hadtest szekerészkarának parancsnoka. Vö.: KÖZLÖNY, 1849. jan. 20. (Debrecen): Tilling Antal főhadnagyi kinevezése. Uo: Czircz Károly hadnagyi kinevezése a 6. honvédzászlóaljhoz. Őt sem említi Szalkay, máshol sem. Szabó Sándor hadnagy, majd novembertől főhadnagy a 6. honvédzászlóaljnál. A tavaszi hadjáratban az I. hadtestnél szolgál, 1849. május 1-től a 8. Koburg huszár77
