Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Jegyzetek

39. A zászloszentelésről és a zászlóról 1881-ben részletesebben is írt Szalkay: Jtt már készen várt reánk a kormány által számunkra küldött zászló, melynek fejér selyem tábláján egyik felől az ország címere, a másik felől pedig a boldogságos Szűz, mint Magyarhon védasszonyának arcképe gyönyörű színekben ragyogott. Megérkezett a szinte nehéz selyemből készült háromszínű zászló szalag is, melynek vörös szelvényén e szavak: »Éljünk, haljunk bár, de győzzünk«, a fehéren a zászló keresztanyának neve: »Inkei Antónia 1848«, a zöldön pedig: »Honvéd VI. Zászlóalj«, arany betűkkel hímezve ragyogtak". KECSKEMÉT, 1881. jún. 19. 2. old. Szalkay jegyzete ugyanott: ,Ezen zászlószalag 1861-ben szerző által, Kecskemét város képviselője, Horváth Döme úr útján, a Nemzeti Múzeumnak beküldetett; s úgy hiszem ott meg van 2 hivatalos pecséttel együtt. " 40. Az „öregpüspök": Lonovics József csanádi püspök (1793-1867) aki 1834-től töltötte be e magas egyházi tisztséget. 1848-ban egri érsekké nevezték ki, de a szabadságharc miatt az érseki széket nem foglalhatta el. 1849-ben több hónapi fogság után a csanádi püspökségről és az egri érsekségről egyaránt lemondásra kényszerítették. Száműzetésben, a mölki bencések kolostorában, majd Bécsben tartózkodott. 1860-ban térhetett haza, 1866-ban kalocsai érsekké nevezték ki. Jeles egyházi író. RÉVAI, XII. köt. Lonovics érseket említi Mészáros Lázár is: MÉSZÁROS Lázár élettörténete... Negyedik füzet 2. rész, Pest, 1866. 5-6. old. 1848. június 25től hivatalosan Horváth Mihály (1809-1878) a kinevezett csanádi püspök. 41. Szalkay jegyzete: ,Ezen beszédet is magam készítem, s megőriztem magán irataim között". KECSKEMÉT, 1881. jún. 19. 2. old. 42. A Délvidékre a Mészáros hadigőzös, az első magyar hadihajó szállította a honvédeket. (Július 30-tól teljesített szolgálatot a Dunán és a Tiszán). A BÁCSKA című, Zomborban megjelent lap 1885 februárjában innentől közölte Szalkay Gergely visszaemlékezéseit, 4 folytatásban, az 1848. szept. 22-i eseményekig, Szabó Zsigmond és Szalkay Gergely betegségéig. Címe: A hatodik honvédzászlóalj Bácsmegyében 1848-ban. Szalkay Gergely honvéd őrnagy és zászlóaljparancsnok emlékirataiból. Közli: DUDÁS Ödön. BÁCSKA, VIII. évf. 1885. 11-15. sz. (febr. 6-20.) 43. Szalkay a székely fiúkról, 1881-ben: „... híven küzdöttek és szenvedtek velünk együtt a rác hadjárat alatt. De nem tudom, merre hányattak el közülünk: úgy hiszem haza mentek sziklás otthonuk védelmére. "KECSKEMÉT, 1881. jún. 19. 2. old. (A jún. 19i közlemény itt ér véget) 44. Szalkay 1881-ben: „Oktalan voltam". KECSKEMÉT, 1881. júl. 3. 3. old. 45. Szenttamás: Település a Ferenc-csatorna partján, 1848-ban kb. 8000 szerb és 3500 magyar lakossal. A délvidéki ellentétek fokozódásakor a magyar lakosság nagy részét elűzték. Szenttamás a szerbek legjelentősebb katonai erődítménye lett. 46. A magyar táborba. 47. Insurgensek: Nemesi felkelők. Az utolsó nemesi felkelésre Magyarországon a napóleoni háborúk idején, 1809-ben került sor. A győri csatában az elavult fegyverekkel és harcmodorral küzdő insurgensek csúfos vereséget szenvedtek, gyávaságukat és futásukat az utókor is emlegette. 48. A KECSKEMÉT 1881. jún. 8-i közleményének vége. 49. Kendert nyőttek: a kendernyövés, nyűvés az érett kender kézzel, gyökerestől való kitépése, kihúzgálása a földből. A virágos kendert régen egyenként húzgálták ki az anyakender (magvas kender) közül. A fiatal virágos kender szebb rostot adott, a 70