Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Szalkay Gergely: Emlékek a VI-dik honvéd zászóalj történeteiből - A rácz hadjárat

ponként kettős állomásokat téve, a leggyorsabban jelenjen meg a bácskai táborban. Mélyen megindult keblem látására a jelenetnek, mellyet fösteni gyenge az én tollam, midőn Julius 29-kének reggelén derült arczal utrakészen állott e zászlóalj. - Szerető szülék, testvérek, barátok és szerelmesek csüggtek nagy részének ajkain; de ők nem sírtak, ők nem könnyeztek, sőtt ők vigasztalák szelíd mosolylyal kedveseiket; biztatván őket a viszontlátás örömeivel, a koszorúkkal, mellyeket a harcztéren megérdemelnek.

33 Veszprém nagy része jelen volt, és néma csend lőn, midőn Szabó őrnagy tiszteletet gerjesztő ősz fürtéivel

34 a négyszögbe felállított zászlóalj közepére lépett, és következőleg kezdett szóllani. „Polgártársaim, s barátim, honvédek! lm, megjelent a nap, melly bennünket nagy s dicső tettekre szólít! melly bennünket felhí, kibontakozni szeretteink karjai közül. Föllegek tornyosulnak minden tájról hazánk szép egére, és ti önként, kényszerítés nélkül gyűltetek itt öszve e kis seregbe bátran küzdeni a honért, küzdeni a szent Szabadságért! és én szemeitekből olvasom: hogy nem bántátok meg föltett czélotokat! Honvéd! milly dicső név, milly dicső feladat megérdemelni a nevet! és én bizton reméllem: hogy ti tellyes mértékben kivívandjátok azt. Rabló csapatok támadták meg szép hazánkat, háládatlan népek, kiket saját kebleinkben tápláltunk, kiket közös anyánk, a hon, vérével növelt fel mint mérges kígyókat saját emlőin; s kiket mi testvérekül öleltünk szerető szivünkhöz! És e háládatlan mostoha testvérek, mint bősz tigrisek és hyenák dúlnak a kebelben, melly őket táplálja; és nem iszonyodnak a legkegyetlenebb halálnak nemeivel ölni s gyilkolni ártatlan népeket, nőket és csecsemő gyermekeket, kiknek atyáik és nagy atyáik, századok óta közöttök laktak békés nyugalomban, híven osztozván velők örömben és bánatban. És e gyilkos szörnyetegek azok, kikkel szembe fogunk szállani, kiket le kell győznünk Isten segedelmével, kiknek meg kell mutatnunk, hogy a magyar, ki olly buzgón tudja szeretni barátját, nem tűri el gyáván az alacson s durva sérelmeket; hogy megvan még karjaiban őseitől öröklött ereje, él lelkében azoknak dicső szelleme s bátorsága! És mi győzni fogunk, minékünk győznünk kell, mert részünkön van a szent igazság, tehát részünkön leend az Isten is! Én veletek fogok menni, veletek fogok küzdeni, megosztom szenvedéseiteket, megosztom örömeiteket, és megosztom a halált is, ha kell. És ti polgártársaim,

35 kik most könnyezve álltok itt! ne hullassátok könyeiteket fiaitokért, küzdeni mennek ők értetek és szabadságaitokért, kérjetek inkább áldást fegyvereinkre! És ti szép hölgyek ne sírjatok, testvéreitek és kedveseitekért, ők a dicsőség mezejére mennek, honnan nem sokára érdemekkel tetézve 18