Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskemétiek a szabadságharcban I. Szenttamástól világosig (Kecskemét, 1998)

Képmellékletek

„...s szurony szegezve rohantak utánnam az utczán keresztül és a György téren a fegyvertár kapujának, hol a megrémült őrök vissza tántorogva hányák el fegyvereiket, és a fegyvertár hatalmunkban volt. Innen - lefegyverezvén a benn levő katonaságot - a szemben levő gróf Sándor-féle palotát rohantuk meg, honnan a katonaság eljutván előlünk, miénk lett az egész György-tér, és zászlónk már a Pest felőli bástyán lobogott!" Szalkay Gergely, a szabadságharc egyik kecskeméti résztvevője írta e sorokat 1849. május 21-ről, Budavár bevételének napjáról, amelyet élete legszebb élményei közé sorolt. A 32. gránátos gyalogezred egykori császári katonája 1848-ban az önálló magyar hadsereg megszületésének és a legelső honvédzászlóaljak megszervezésének idején az első önkéntesek között jelentkezett szolgálatra. Júniustól a Veszprémben megalakult 6. honvédzászlóalj tisztikarának tagja, majd zászlóaljparancsnok. Alakulatával 1848 nyarától a Délvidéken, majd a világosi fegyverletételig a magyar főseregben harcolt, és több történelmi jelentőségű csatában vett részt. Visszaemlékezéseiben a szabadságharc mindennapjainak krónikáját örökítette meg, úgy, ahogy azt sorstársaival együtt a tűzközelben átélte. Kecskeméten 1848-49-ben nem történtek sorsfordító események, nem zajlottak döntő csaták, de azért városunkat is nagymértékben érintették a történelemformáló hónapok eseményei. A kecskemétiek - nemzetőrök, honvédek, huszárok és gerillák - a szabadságharc szinte valamennyi fontosabb katonai színterén megfordultak. Közülük csak egy volt Szalkay Gergely, akinek a nagy időkről szóló élményeit a 150. évfordulón közreadjuk. Kötetünket a Kecskemétiek a szabadságharcban című sorozat részeként ajánljuk az olvasóknak. Székelyné Körösi Ilona