Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

II. Pray elbeszéléséből megállapítható, hogy Szapolyai János Tomori Pál eleste után Jánost nevezte ki kalocsai érseknek. Miután ugyanis előadta az 1527. évnél, hogy Ferdinánd és Szapolyai követei Olmützben összejöttek, hogy uraiknak a magyar királyságra való jogát megvitassák, így folytatja:

4 „Szapolyai elsősorban János kalocsai érseket, továbbá Pálfi Jánost, illetve András esztergomi és Statilius János budai prépostot akarta elküldeni a tanácskozásra." Miután a június 1-én tartott összejövetelen hiába próbálták meg a békés megegyezést a vetélkedő királyok között, Ferdinánd szeptember l-re országgyűlést hirdetett Budán. Velius írja:

5 „az országgyűlésre azokon kívül, akik Pozsonyban maradtak a királynéval, eljött Pál esztergomi érsek, Orszách János bácsi, Podmaniczky István nyitrai [püspök]..."

6 Lehet, hogy a külföldi, bár egykorú író a főpásztor nevét és székhelyét elrontotta és habár „Országh János váci"-t kellett volna írnia, „Orszách János bácsi"-t írt; mert tény, hogy ezekben az években Országh János váci püspök volt. Semmi akadálya azonban annak, hogy ezt az Országhot, azelőtt váci püspököt, Szapolyai János valóban bácsi s így kalocsai érseknek nevezte ki és ezzel a ranggal küldte Olmützbe. Miután azonban a budai országgyűlésen Ferdinándot egyöntetűen királlyá választották, a mi érsekünk - úgy látszik - elpártolt Szapolyaitól és a neki adott méltóságról önként lemondott. Ugyanis az a királyi oklevél, melyben Ferdinánd 1528. január 1-én megerősíti a budaiak kiváltságait,

7 ezt közli: „a kalocsai szék üresedésben van". Országh Jánost pedig csupán váci püspöknek írja. A római Batthyány-kéziratok szerint az üresen álló széknek egy segédpüspököt adtak: „1529. Albert gallipoli püspök segédpüspök lesz a megüresedett kalocsai érsekségben."

8 4 Pray: Annales V. 134. 5 Velius: De bello Pannonico II. 28. L. ETE 1. 339. lev. 339. 6 Bár Velius az ezután következő, Katona által nem idézett sorokban sem jelöli meg Országh és Podmaniczky méltóságát, kétségtelen, hogy a „püspök" szóval kell kiegészíteni a szöveget, legalábbis Podmaniczky István nyitrai püspök esetében mindenképp. 7 Katona: História eritica XX. 230. L. ETE I. 364. lev. 358. 8 Katona és forrásai tévednek, Guti Országh János nem volt kalocsai érsek, illetve Olmützben nem járt sem ő, sem más János nevű főpap. Valójában Frangepán Ferenc (személyére l. a 3-14. fejezeteket) volt az, akit Szapolyai 1527-ben kalocsai érsekké nevezett ki, mivel előzőleg az olmützi követség vezetőjévé tette meg és azt akarta, hogy e rang bizonyos súlyt adjon személyének a tárgyalásokon. Erről maga Frangepán Ferenc számol be 1532. augusztus 17-én írott levelében: „Mindenki úgy látta jónak, hogy oda [ti. Olmützbe] ne mint magánember menjek el, így hát ő királyi felsége és a kancellár urak sokszori és hosszas kérlelésére végül beleegyeztem, hogy kalocsai érsekké nevezzenek ki. " L. ETE II. 181. lev. 205. Pray a Katona által idézett helynél nem jelöli meg forrását, mindenesetre a magyar egyházfőkkel foglalkozó müvében figyelmen kívül hagyja az Országh érsekségére vonatkozó adatot és Tomori Pál után Frangepán Ferencet teszi. L. Pray: Hierarchia II. 79. Az itt olvasható közlése talán azzal magyarázható, hogy Frangepánt eredetileg Jánosnak keresztelték, s csak a kolostorban vette fel a Ferenc nevet, vagyis Pray egy olyan forrást használt, ahol az érsek nevét Jánosnak írják (még l. az 52. jegyzetet). De az is lehetséges, hogy Velius tévesztette meg, akit egyébként sokszor idéz Annalesében. Ami pedig Velius közlését illeti, valóban elírás történt, hiszen Guthi Ország János (váci püspök 1520-1536) érseki kinevezésére semmilyen más adatunk nincs, továbbá az is az elírás mellett szól, hogy a XVI. századi történetíró más magyar eredetű szavakat is sajátosan ír, pl. „ Scepusiensis " helyett „ Cepusiensis "-t. Tévedésére többen felhívták a figyelmet, legelőször Kollár Ferenc, Velius kiadója, aki a mutatóban Országh Jánost „vácipüspöknek" (episcopus Vaciensis) mondja és mellette 9