Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

Ekkor Debrecenből levelet írt az érseki káptalannak, mely június 14-én érkezett Kalocsára. Ebben tudatta, hogy kalocsai érsekké nevezték ki és kérte, küldjék hozzá az őrkanonokot 822 Pestre, hogy tájékozódjék tőle, mit hagyott itt elődje. Az őrkanonok az éneklőkanonokkal 823 elment Pestre, majd innen Bécsbe küldték őket. Itt, a pünkösd utáni 23. vasárnapon, vagyis október 29-én Kollonich Zsigmond bécsi bíboros érsek föladta Csáky Miklósra az érseki palástot; az ünnepélyen ők is részt vettek és megkapták tőle az első áldást. CXLVIII. Csáky Bécsből Kalocsára utazott, ahol 1747. november 30-án ünnepélyesen beiktatták. Másnap, a királyi okirat bemutatása után báró Barkóczy Sándort 824 a kalocsai káptalan nagyprépostjává avatták. Jövedelmét Csáky 500 forinttal megtoldotta, amint ez kitűnik az e célból kapott királyi iratból: 825 „Mi Mária Terézia... emlékezetül adjuk... hogy, miután Krisztusban tisztelendő néhai zajezdai gróf Patachich Gábor, a kánonilag egyesített kalocsai és bácsi érseki egyházak dicső emlékezetű érseke, a néhai felséges római császárnak és Magyarország királyának, hőn szeretett atyánknak alázatosan előadta, hogy császári-királyi kegyből elnyerve a kalocsai érsekséget, ott semmiféle káptalant vagy papnevelő intézetet nem talált, ezért először és mindenekelőtt arra fordította figyelmét... (itt az időpontok megváltoztatásával megismétli Károly 1738. évi szavait, 826 majd azokat megerősítve így folytatja)... 827 a mi őszintén kedvelt hívünk, főtisztelendő keresztszegi Csáky Miklós gróf, a kánonilag egyesített kalocsai és bácsi érseki egyházak nemrég általunk kegyesen kinevezett érseke, Bács és Szepes vármegyék örökös főispánja, valóságos belső tanácsosunk, a hétszemélyes tábla ülnöke, kérvénye útján alázatosan előadta felségünknek, miszerint elődje, a fent említett Patachich Gábor gróf jámbor és gondos intézkedései végrehajtására akarja fordítani figyelmét és erejét, és bár a kalocsai nagyprépostnak évente fizetendő 500 forintot a jámbor emlékű császár és magyar király, hőn szeretett atyánk előzetesen jóváhagyta, mivel azonban a nagyprépost állásához képest az 500 forinttal nem tudja magát fenntartani, ezért tisztének megfelelően és a mi magas szolgálatunk érdekében bővebb ellátásra szorul, amiből nemcsak a káptalant vezetheti és egyházi teendőit végezheti illő módon, hanem hivatalával járó egyéb kötelezettségeit is el tudja intézni. Ezért, hogy a kalocsai nagyprépost tisztességesebben és illendőbben tudjon helytállni, a kalocsai káptalan prépostjának már előzőleg juttatott 500 forinton túl még évi 500 forint fizetést szánt neki az érseki jövedelmekből és alázatosan kérte felségünket, hogy fölajánlását kegyelmesen 821 Az erről szóló okirat 1747. május 31-én kelt. L. Királyi Könyvek 40.235. Ugyanezen a napon nevezték ki Bács vármegye főispánjának is. L. uo. 40.239. A pápai megerősítést és egyben a palliumot 1747. szeptember 4-én kapta meg. L. Hierarchia catholica VI. 173. 822 Azaz Kiss Józsefet (őrkanonok 1738-1748; l. Lakatos: F őszékeskáptalan 94.). 823 Azaz Hedry Baltazárral (éneklőkanonok 1739-1748; l. uo. 93.). 824 Személyére l. Sematizmus I. rész I- fej. 825 A házi levéltárban. Az okiratot teljes terjedelmében l. KFL. II. 1. b. 3. 54 r-56 v . Még l. Királyi Könyvek 40.297. 826 Azaz III. Károly 1738. november 30-án kelt, a főszékeskáptalan megalapítását jóváhagyó oklevelét. L. 130-131. fej. 827 Katona megjegyzése. 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom