Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
73. X. JÁNOS 1685-től LUI. SEL ubasóczy János először a pécsi püspöki címet viselte 1668-tól, 431 azután a vácit 1676-tól, 432 majd a nyi trait 1680-tól 433 a kancellársággal együtt. E tisztében a kalocsai érsekséget is megkapta 1685. április 20-án, Széchényi áthelyezése után. I. Lipót, miután elvetette az előző érsek föntebb idézett üdvös tanácsait 434 és szigorúságával inkább feldühítette, mint engedelmességre szorította a magyarokat, Gubasóczytól, az akkori váci püspöktől kért levélben tanácsot, hogy a makacs bajra milyen orvoslást tart legmegfelelőbbnek. Gubasóczy 1678. január 22-én válaszolt; terjedelmes levelét Kazy így foglalja össze: 435 „... miután megdicsérte Lipót törekvéseit, mint aki I. Lajos magyar királyt utánozva a közösség zavartalan nyugalmán fáradozik, három példát állított föl, amelyeket a császár követhet. Az első Zsigmond magyar király, akit az adott és kapott 1667-ben pedig kalocsai érsekké nevezte ki a király. A Wesselényi-féle összeesküvés leleplezése után igyekezett megmenteni a felkelés vezetőit a vérpadtól, de a Kollonich Lipót vezette protestánsüldözésben főszerepet játszott, csakúgy mint Szelepcsényi. 1671-1674 között a hírhedt bécsújhelyi püspökkel és a melléje adott császári katonasággal együtt sorra járta az egyházmegyéjébe tartozó településeket, ahol elűzték a prédikátorokat és tanítókat, valamint elfoglalták, majd újra felszentelték a protestáns templomokat. Széchényi tagja volt továbbá a rosszemlékű pozsonyi törvényszéknek is. Esztergomi érsekké választása után (1685) újból a protestánsok ellen fordult és -fegyveres támogatás mellett kiűzte a lelkészeket többek között Gyöngyösről, Vácról és Jászberényből (1688). Utolsó éveiben már sokat betegeskedett, unokaöccse, Széchényi Pál intézte ügyeit. 1695. február 18-án hunyt el. Széchényi György 17 évig volt kalocsai érsek. A Katona által ismertetett adójegyzékek (még l. a 83. fejezetet) mellett van még egy fontos forráscsoport, amely az érsekség ekkori helyzetéről bővebb felvilágosítást nyújt: ezek a Szentszék által elrendelt, egy-egy főpapi szék betöltésénél a jelöltre és az adott egyházmegyére vonatkozó vizsgálatok, az ún. püspöki processzusok jegyzőkönyvei (a kalocsai érsekségre vonatkozó jegyzőkönyveket ismerteti és részben közli Molnár: Püspöki processzusok). Széchényi György kinevezésével kapcsolatban kétszer, 1668-ban és 1675-ben tartottak ilyen vizsgálatot. Utóbbi alkalommal az egyik megidézett tanú, Ágoston Péter pécsi jezsuita misszionárius azt nyilatkozta, hogy az egykori érsekségi székhely romokban áll, katolikus hívei nincsenek és csupán az ortodox szerbeknek van egy kápolnájuk a városban. A hitéletre vonatkozóan pedig elmondta, hogy csak néhány katolikus egyházközség található az érsekségben (ezeken is részben licentiátusok működnek), s hogy a legtöbb település, illetve templom a kálvinisták, vagy az ortodox rácok kezén van. Az érsek jövedelmét az egyházmegyéből 2 ezer forintra becsülte. L. uo. 159-161. Még l. a 3. jegyzetet. Széchényi György személyére még l. Kollányi: Esztergomi kanonokok 238-242.; Bártfai: Széchényicsalád 121-201.; Mohi Adolf: Győregyházmegyei jeles papok. Győr 1933. 1-45.; Juhász: Csanádi püspökség (1608-1699) 42-47.; Győregyházmegyei Almanach 53-55. 431 Az 1668. július 17-én kelt oklevelet, melyben pécsi püspökké nevezik ki, l. Királyi Könyvek 14.96. 432 Gubasóczyt 1676. március 29-én nevezték ki váci püspökké. L. uo. 16.29. 433 Gubasóczyt 1679. augusztus 21-én helyezték át a nyitrai egyházmegyébe (l. uo. 16.212), amit a pápa 1680. május 13-án erősített meg (l. Hierarchia catholica V. 290.). 434 Katona Széchényi György 1671. április 12-én kelt levelére gondol. L az 51. fejezetet és a 406. jegyzetet. 435 Kazy: História XII. 205. 83
