Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

Georgius a Plumbo obszerváns minoritát, a boszniai egyházmegye teológusát jelölte, hogy a Duna mellett fekvő hatalmas területeken a főpapi tisztet ellássa és a török iga alatt nyögő vallást életben tartsa."

267 De ez a megbízatás csak a kalocsai érsek helynöki tisztét jelentette, mivel Püskyt, aki a nyitrai püspökségről lemondott és áthelyezték a váciba, III. Ferdinánd 3. dekrétumának záradéka 1649. június 3-án már kalocsai érseknek nevezi.

268 XLV. Ugyancsak 1644-ben, amikor nyitrai püspökké nevezték ki, a szkalkai apátságot, melyet 1631 óta birtokolt, a jezsuiták trencséni házának engedte át.

269 Ezt az átengedést hat évre rá III. Ferdinánd a következő okiratban erősítette meg:

270 „Ferdinánd... emlékezetül adjuk... hogy főtisztelendő Püsky János a kalocsai-bácsi kánonilag egyesült egyházmegye választott érseke, valamint azon helyek örökös főispánja és tanácsosunk stb. személyesen megjelenvén előttünk előadta és felmutatta nekünk bizonyos iratait, melyek szerint a szent Benedek szikláján, a Vág folyó mellett Trencsén megyében, a nyitrai püspökségben lévő és általa bírt, köznyelven Szkalkának nevezett apátságot az Úr 1644. esztendejében még mint nyitrai püspök és így a nevezett apátság törvényes kegyura és adományozója, a jezsuita atyák trencséni kollégiumának, illetve újoncházának juttatta, a mi szándékunk és határozatunk mellett; alázatosan kért bennünket, hogy mint akkor, mikor a nevezett apátságot a Jézus-társasága atyáinak adományozta, csak a mi felhatalmazásunkkal, tekintélyünkkel és különleges érvényesítésünkkel tette, amibe Krisztusban tisztelendő zombori Lippai György esztergomi érsek is beleegyezett és helyeselte, úgy most is kegyeskedjünk ugyanazon császári és királyi tekintélyünkkel elfogadni, érvényesíteni és megerősíteni a nevezett apátság odaadását magának az adakozónak nekünk bemutatott levele szerint, minden, a levélben foglalt pontjával és záradékával. Mi tehát a nevezett főtisztelendő érsek jámbor és jogos kérésének engedve, továbbá a katolikus vallás előmozdításának, az isteni dicsőség növelésének vágyától hevítve, melyet mindennél különbnek tartunk, nemcsak hogy készséggel beleegyezünk az érsek kérésébe... hanem azt akarjuk, hogy a nevezett szkalkai apátság a jezsuita atyáknak oly jámbor, üdvös és ezen apostoli országnak legfőképpen szükséges célra, iskolák építésére, országunk rendelkezéseinek megfelelően, akaratunk szerint törvényesen odaadva, mostantól fogva épségben és teljes 267 Mivel Telegdi halála után (1647) az érseki szék egy ideig betöltetlen maradt, Lippay György 1648. július 1-én kinevezte kalocsai érseki helynöknek Duro Vaic (Georgius Vaich a Plumbo) olovói minorita szerzetest. L. Molnár: Kalocsai érsekség 150. A boszniai ferenceseknek a kalocsai érsekség területén való működésére l. a 3. jegyzetet. 268 Katona: História eritica XXXII. 676. L. CJH 1608-1657 576. Püsky János kalocsai érsekké való kinevezésének időpontjára l. a 262. jegyzetet. 269 A nyitrai egyházmegye trencséni főesperessége területén fekvő szkalkai bencés apátságot 1630-ban (nem pedig 1631-ben) juttatta Telegdi János nyitrai püspök Püsky Jánosnak, aki 1644. október 28-án kelt oklevelében a jezsuiták trencséni kollégiumának adta át azt. Az okiratot l. Episcopatus Nitriensis 175-178. Az apátság átadásának hátterére és későbbi sorsára l. Erdélyi László-Sörös Pongrác (szert): A pannonhalmi Szent-Benedek-rend története. I-XII/B. Bp. 1902-1916. XII/B. 422-423. Az apátság történetére l. uo. 416-423., ül. Episcopatus Nitriensis 168-191. 270 Katona: História eritica XXXII. 697. 67