Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

néhány főtisztelendő püspök urat, hogy olvassák végig a kánonjogokat és egyháztudósok véleményét, törekedjenek a jelen kérdés eldöntésére és a vita elegyengetésére és vélekedésüket terjesszék a zsinat elé. Mielőtt azonban a kiküldött tisztelendő urak e tekintetben valami előterjesztést tettek volna a zsinat elé, ömagassága írásban bemutatta azokat az elveket, melyeket tegnap a maga részéről a nevezett főtisztelendő uraknak kiosztott és érthető hangon fölolvastatta a következő szavakkal: Nem tartozik ide elősorolni az okokat, amelyek miatt úgy döntöttünk, hogy nemcsak az esztergomi érsekség szuffraganeusait, hanem a magyar korona országainak többi főpapjait is összehívjuk. Mindenki előtt világos ugyanis, mennyire romlásnak indult a katolikus vallás Magyarországon; ezért érdemben mindenkinek kötelessége, hogy ennek meggátolásán munkálkodjék. Tehát csak azokat a megfontolandó szempontokat adom elő, melyek alapján úgy vélem, hogy a prímásság jogán a méltóságos kalocsai érsek úr meghívható volt erre a zsinatra tartománybeli püspökeivel együtt. Mert bár a legnagyobb készséggel hajlandó vagyok ezt az egész dolgot az apostoli szentszék ítélete alá bocsátani, mégis, nehogy valaki azt gondolja, hogy becsvágyból vagy újítási hajlamból tettem valamit, jegyzékbe foglalom, amit elszórtan olvastam a prímási tekintélyről."

241 XLII. A következőkben Pázmány nyolc érvvel bizonyítja be, hogy a prímás úgy áll valamely ország érsekei élén, mint az érsek a szuffraganeusokén.

242 Mivel azonban ezt terjedelmesen adja elő, elég lesz bemutatni Bellarmino

243 azon tételét, amellyel, mint írja, még a nemkatolikusok is egyetértenek:

244 „Az egyházmegyei zsinatot a püspök tartozik összehívni; tartományi zsinatot az érsek, nemzeti zsinatot a pátriárka vagy a prímás... nemzeti zsinatoknak azokat nevezik, amelyeken egy ország vagy nemzet érsekei és püspökei jönnek össze, elnöke valamely pátriárka vagy a prímás." „Jóllehet" - teszi hozzá - „ezek különböznek az egyetemes vagy tartományi zsinatoktól, néha e két névvel is szerepelnek." De - folytatja tovább - más címen is meghívható volt a kalocsai érsek erre a zsinatra: „»De hogy mindezekről hallgassunk:

245 az apostoli szék követének jogán az esztergomi érsek összehívhatja teljes egészében az egész magyar korona országainak összes főpapjait. Hogy honnan származik a nehézség e tárgyban? Nem látok más okot, mint azt, hogy az 1611. évi nagyszombati zsinaton engedtek a kalocsai érsek úr tiltakozásának. Egyébként az óvás kinek-kinek szabadságában áll; ezzel a tiltakozó sem jogot nem nyer, sem másvalakinek az egyházi törvényeken alapuló jogát nem töri meg. És ha valamit a jog figyelmen kívül hagyásával megengednek, az még nem helyezi hatályon kívül a most felolvasott egyértelmű törvényeket. Mivel tehát e gyűlésnek a meghirdetéséből kitűnik, hogy ez nemcsak azok számára jelent gyűlést, akik érseki jogon szuffraganeusok, hanem mindenkinek, akik a tartomány határain belül tartózkodnak állandóan, amelynek mi prímási és követi jogon élén állunk; ezért valóban meg kellett hívni erre a zsinatra a kalocsai érsek urat. És csak abban az értelemben 241 L. Péterffy II. 305. 242 L uo. 305-307. 243 Roberto Bellarmino (1542-1621) olasz egyházi író. 244 Péterffy II. 306. Bellarminót Pázmány idézi beszédében. 245 Az itt következő szövegrész már Pázmány saját szavait idézi. L. uo. 307. 63