Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

ekkoriban „magyar kancellárnak" nevezi és idézi beszédét, melyet akkor tartott, mikor Rudolf visszaadta a magyaroknak a koronát.

213 II. Mátyás király koronázási aktái már nyitrai püspöknek nevezik:

214 „A kancellári méltóságot, a királyi kegy nagy bizonyságára főtisztelendő Lépes Bálint nyitrai püspök úr nyerte el, mivel a közügyekben és követségekben kitűnt erényeivel és okosságával. E méltóság elnyeréséhez nagyban hozzájárult az a körülmény, hogy ősi jogon és meggyökeresedett szokás alapján ez a méltóság egyházi rendhez volt kötve, főleg a kalocsai érsekséghez." Lépesnek ez a címe így szerepel Mátyás okleveleinek záradékában:

215 „Kelt kedvelt hívünk, tisztelendő Lépes Bálint, választott nyitrai püspök és ugyanott örökös főispán, tanácsosunk és magyar udvari kancellárunk kezéből." Mikor Napragi Demeter 1619-ben meghalt, Ferdinánd kalocsai érseknek nevezte ki Lépest s ennek megfelelően az 1619. március 29-én kelt levelében „választott kalocsai érsek"-nek nevezi.

216 II. Ferdinándnak a nádorhoz írt leveléből kiderül, hogy Lépes megtartotta kancellári tisztét:

217 „Bár hívünk, tisztelendő Lépes Bálint kalocsai érsek és udvari kancellár útján éppen a mai napon néhány Magyarországra vonatkozó ügyről értesítettünk titeket, de arra a híretekre... stb. Kelt Bécs városában, 1619. június 4-én." Ugyanazon év szeptember 24ére már áthelyezték a győri püspökségbe. Ezt a király egyik levelének záradékából tudhatjuk meg, melyben

218 Lépes Bálintot „választott kalocsai érsek"-nek s egyben „győri kormányzó"-nak nevezik. Ugyanezen címeket használja, mikor Bethlen Gáborral Pozsonyban 1620. január 16-án megköti a fegyverszünetet,

219 valamint Ferdinánd 1622. július 13-án

220 kelt levelének záradékában úgyszintén. De a következő évben már sehol nem tűnik fel. Pray szerint 1623. május 6-án halt meg.

221 Igen tanult ember volt; hogy halála után is használjon nemzetének és vallásának, magyar nyelven kiadta az alábbi műveket: „Szentbeszédek, a halandók megítélésének fényes tükre. Prága, 1616."; „A pokolból az égbe vezető tükör. Prága, 1617."

222 hivatkozik: De monarchia et sacra corona regni Hungáriáé centuriae septem. In: Schwandtner: Scriptores II. 602-837. 213 Katona: História eritica XXVIII. 828. 214 Uo. XXIX. 121. 215 Uo. 147, 228. 216 Uo. XXX. 7. 217 Uo. 26. A levél címzettje Forgách Zsigmond nádor (7-1621, nádor 1618-1621) volt. 218 Uo. 247. 219 Uo. 257. //. Ferdinánd követei, Lépes Bálint és társai hosszas tárgyalások után kötöttek fegyverszünetet Bethlen Gáborral ugyanazon év szeptember 29-ig. A kilenc pontból álló egyezmény teljes szövegét l. Katona uo. 257-262. 220 Katona: História eritica XXX. 818. 221 Pray: Hierarchia II. 84. 222 A művek pontos címei: Az halandó és ítéletre menendő teljes emberi nemzetnek fényes tüköré. Prága 1616.; Pokoltól rettentő és mennyei boldogságra édesgető tükör. Prága 1617. Emellett még megjelent 1615-ben egy imádsággyűjteménye (Imádságos könyv. Prága 1615.). A művek tartalmára és jelentőségükre l. Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Bp. 1961. 354., 380-382.; Bitskey István: Lépes Bálint és az olasz „seicento" stílus. In: Klaniczayemlékkönyv. Tanulmányok Klaniczay Tibor emlékezetére. Bp. 1994. 334-343. 58