Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
XIX. Ez a nagy férfi a Draskovichok ősi családjából született 1515-ben. Atyja Bertalan, anyja Utiesenic Anna, Martinuzzi Gyögy 89 nővére volt, akinek költségén Krakkóban, Bolognában, Rómában különféle tudományokban képezte magát. Ezután váradi kanonok, majd leleszi prépost. Ezután pozsonyi prépost lett 1556-ban, 90 pécsi püspök 1557-ben, 91 zágrábi 1563-ban, 92 győri 1578-ban, végül bíborossá választották 1585-ben. Meghalt 1587-ben. E kivonatos ismertetés után, úgy véljük, néhány részletet bővebben is elő kell adnunk Verancsics leveleiből, hogy ezzel tisztelegjünk az érsek nagysága előtt. Mivel fájdalmasan érintette, hogy Verancsics Antal, előbb pécsi, majd már tíz éve egri püspök, 93 még nem foglalkozott egyházi dolgokkal, a következő levélben buzdította egyházi teendőinek elvégzésére: 94 „... Főtisztelendő uraságod testvéri és jóakaró lélekkel fogadja azt, amire intem. Tekintettel arra, hogy mennyire kevesen vannak Magyarországon az olyan püspökök, akik miséznek és ellátják egyéb főpásztori feladataikat - valójában főtisztelendő Bornemisza Pál 95 helytartón és rajtam kívül egy sincs - nagyon kérem uraságodat, mondjon már végre misét, szenteljen papokat, akik oly kevesen vannak Magyarországon és végezze egyéb püspöki feladatait. Nem kételkedem, hogy ez uraságodnak szándékában áll és hogy uraságod ezt el tudja látni. Nagyon boldoggá tenne, ha ezt hallanám uraságod felől. Ezt pedig nem azért írom, hogy báni tisztségemet mentegessem, amelytől remélem, hogy barátaim és különösen főtisztelendő uraságod közreműködésével, ha Isten is úgy akarja, az év elteltével megszabadulok, hanem, hogy baráti kötelességemnek és lelkiismeretemnek eleget tegyek. Úgy vélem ugyanis, hogy az egrieknek sokkal jobban menne a dolguk lelkiekben és anyagi téren is, ha főtisztelendő uraságod gyakorolná püspöki tisztét és inkább Egerben tartaná székhelyét, mint Bécsben. Mert alig hiszem, hogy bárhol is akadna valaki, aki pontosabban ismerné a török szokásokat, vagy aki jobban tudna gondoskodni 89 Fráter György bíborosról van szó (1482-1551. dec. 17.), Szapolyai János, majd János Zsigmond kancellárjáról, akit anyja nevén Utiesenic Györgynek, családi nevén pedig Martinuzzi Györgynek is szoktak nevezni. 90 Draskovich György nem 1556-ban, hanem 1555. február 6-án nyerte el a pozsonyi prépostságot (l. Királyi Könyvek 3.271). Emellett a kinevező okiratban nem leleszi, hanem jászói prépostnak van feltüntetve (l. uo). 91 Elődje Verancsics Antal volt, akit 1557 októberében egri püspökké neveztek ki (l. a 75. jegyzetet). Az uralkodó néhány nappal ezután Draskovichot tüntette ki a pécsi püspöki címmel (l. Koller VI. 5.), amit a pápa 1560-ban megerősített. Draskovich, habár egyházmegyéjének nagy része a török hatalma alatt volt, igyekezett ellátni püspöki teendőit: Pozsonyban a pécsi káptalan emlékének fenntartására néhány kanonokot fogadott és azoknak meghatározott fizetést adott a pécsi egyházmegye jövedelmeiből (l. uo.), továbbá 1559-ben pásztori körlevelet írt a püspökség katolikus híveinek (Epistola paranetica... ad dioecesanos suos. Bécs 1559.) Emellett 1558-ban 300 aranyforint évi juttatást kért a császártól az egyházmegyei tized pótlására, ugyanis ezt a szigetvári vár szükségleteire fordították (l. Koller VI. 5., ill. 49-50.) L. még Sopta: Die kroatischen Diözesen 50-55. 92 Az 1563. november 19-én kelt kinevező oklevelet l. Királyi Könyvek 3.1042. 93 Verancsics Antalt 1554-ben nevezte ki a király pécsi püspökké. 94 Katona: História eritica XXV. 54. L. MHHS XX. 111. sz. 253-256. 95 Bornemisza Pál (1499. január 10.-1579) budai prépost és Ferdinánd tanácsosa, majd 1549-től veszprémi, 1553-től erdélyi püspök, mely tisztsége mellé 1557-ben nyitrai püspökké nevezik ki, 1568tól királyi helytartó. 33
