Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
62. II. GYÖRGY 1572-től XVII. királyi iratokból kiderül, hogy a kalocsai érseki egyház 1572-ig üresedésben volt. Horváth ezzel szemben azt állítja, hogy 1566-ban Verancsics Antal kapta meg a kalocsai érseki címet. 75 Végiglapoztam Verancsics négykötetnyi levelezését, de sehol sem találtam említést e címről. Pray ugyan nem számítja őt a kalocsai érsekek közé, ám 1569-re besorolja Fejérkövi Istvánt. 76 De Miksa 1569. október 18-án kelt és a nagyfalusiak javára kiadott oklevelében István neve alatt az áll, hogy „választott knini [püspök]", továbbá ugyanebben a levélben olvasható, hogy „a kalocsai és bácsi szék üresedésben van." 77 Emellett Fejérkövi István kormányozta a veszprémi egyházmegyét 1578-tól, 78 a nyitrait pedig 1587-től. De ki hitetné el magával, hogy ő 1569. október 13án kalocsai érsek volt, öt nap múlva pedig, azaz október 18-án mintegy hivatalából elbocsátva üresen hagyta székhelyét és először knini választott püspök lett, majd más székhelyekre ment át, annak ellenére, hogy a kalocsaitól megfosztották? Azt hiszem, nem követünk el vele semmi jogtalanságot, ha nem adunk neki helyet a kalocsai érsekek közt. Ugyancsak Horváth a kalocsai érsekek közé számítja Draskovich György előtt Radéczy Istvánt 79 1578-ban; ám végül fölhívja a figyelmünket, hogy „Újlaki, Verancsics és Radéczy a király engedélyével használták a kalocsai érsek címet, de kinevezésüket a 75 Horváth: Natales 141. Horváth a margón tünteti fel a Verancsics Antalról (1504-1573) szóló fejezet mellett az 1566-os évszámot, alighanem tévedésből, mert egyébként azt írja róla, hogy 1556-ban, első portai követségéből visszatérve kapta meg a kalocsai érseki tisztséget az egri püspökséggel együtt. L. uo. Ám Horváth téved, Verancsics 1557-ben kapta meg az egri püspökséget (ugyanis ekkor, 1557 októberében tért haza Konstantinápolyból), ami pedig a kalocsai érseki címet illeti, semmilyen adat nincs arra, hogy az uralkodó egyidejűleg ezzel is kitüntette volna (Verancsics követjárásaira l. a 99. jegyzetet). Ferdinánd 1557. november 19-én kelt oklevelében, melyben az újonnan kinevezett püspököt felhatalmazza arra, hogy az egyházmegyében megüresedett tisztségeket - a pankotai főesperesség kivételével - saját belátása szerint adományozhassa, Verancsicsot csak egri püspöknek és tanácsosának nevezi. L. MHHS XXXII. 216-217. Kalocsai érsekségére későbbi forrásokban sem lehet bizonyítékot találni. 76 Pray: Hierarchia II. 83. Fejérkövi István (7-1596. nov. 20.) 1567-ben pannonhalmi főapát, 1571-ben knini, 1572-ben veszprémi, 1587-ben nyitrai püspök, majd 1588-tól királyi helytartó. 1596-ban esztergomi érsekké nevezik ki. 11 Katona: História eritica XXV. 82. 78 Fejérkövi Istvánt nem 1578-ban, hanem 1572-ben nevezték ki a veszprémi egyházmegye élére, pápai megerősítése pedig 1573-ban történt (l. Hierarchia catholica III. 331.). Püspökségére l. Hungler József: A török kori Veszprém. Veszprém 1986. 76. 79 Radéczy István (?-?, 1586. február 4.) esztergomi kanonok, majd 1567-1572 között címzetes váradi püspök. 1568-tól a magyar kamara elnöke és pozsonyi prépost, 1572-től egri püspök, majd 1573-ban királyi helytartóvá nevezik ki. Halálát Bél Mátyás 1586. február 4-re teszi, míg mások 1584-re. Kalocsai érseki címére valóban nincs adat. Személyére l. Sugár: Egri püspökök 275-283. *A 30
