Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
56. KORZSINEK JÓZSEF. Nepomukon született Csehországban. A pesti szemináriumból jött át Kalocsára. 1787-ben káplán Futakon, 1789-ben PriglevicaSzentivánon. 1790-ben plébános Novoszellón. 1257 57. KOSZTOLÁNYI LAJOS. No vakon született 1774-ben. Pécsett elvégezte a filozófiát és a jogot, ezután papnövendék lett Kalocsán. Elvégezte a teológiát és 1800-tól káplán Topolyán. 1258 58. KOVÁCS JÁNOS. Zala megyében, Kanizsán született 1747-ben. A kalocsai szemináriumba 1768-ban lépett be. A teológia elvégzése után 1771-ben káplán Kalocsán. 1776-ban plébános Dautován, 1780-ban Ókanizsán, 1791-től esperes. 1259 59. KRAJACSICS IMRE. Alsólendván született 1773-ban. Papnövendék lett 1793-ban. Fölszentelése után káplán 1796-ban Sükösdön, 1797-ben Zentán, 1798-ban Adán, 1800-ban Szabadkán. 1260 60. KULUNCHICH GYÖRGY. Született 1761-ben Szabadkán. 1780-ban kezdte a teológiát. Ennek elvégzése után 1784-ben káplán Szabadkán. 1785-ben tanulmányi felügyelő az egri, majd a pesti szemináriumban. Ugyanott a teológia doktorává avatták és visszaadták az egyházmegyének, amikor is elnyerte az almási plébániát 1789-ben. 1261 61. KURTA MIHÁLY. Késmárkon született 1732-ben. Már mint teológiai hallgatót vették föl a kalocsai szemináriumba 1752-ben. Tanulmányai végeztével apatini káplán, majd 1756-ban bukini, 1758-ban nádudvari, 1766-ban pedig hajósi plébános. 1776-ban tiszteletbeli kanonok lett, egyúttal a székesegyházi főesperesség középső kerületének esperese. 1262 1257 A sematizmusok 1811-ig említik a novoszellói (Bácsújlak) plébánia élén. L uo. 150. 1258 Káplán Topolyán (-1803). Ezt követően káplán, majd plébánoshelyettes Adán (1804-1805), később plébános Topolyán (1806-1810). Ezután a lelkipásztori szolgálat alól felmentve (1811-1815), ezalatt karkáplán (1813-1815), majd újból plébános Topolyán (1816-1835), de időközben ismét felmentve (1828-tól; ezalatt Topolyán plébánoshelyettesek működtek). L. uo. passim. Meghalt 1835. március 1-én Kalocsán. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 207. 1259 Az Alsó-Tiszai Kerület esperese (1791-1808), plébános Ókanizsán (-1808). 1808-ban tiszai, 1810-ben bácsi főesperes, 1813-ban bácsi kisprépost, 1821-ben őrkanonok. Meghalt 1821. július 10-én Kalocsán. L. Lakatos: F őszékeskáptalan 137.; uő: Sematizmus passim. 1260 Káplán Szabadkán (-1801). Plébános Szenttamáson (1802-1817), majd a lelkipásztori szolgálat alól felmentve (1818-1828). L. uo. passim. Meghalt 1828. április 12-én Szenttamáson. L Lakatos AdélLakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 209. Nem tévesztendő össze egy azonos nevű, szintén a korszakban élt pappal (1778-1855), akit a sematizmusok néhol az „ ijjabb " jelzővel is ellátnak. L. Lakatos: Sematizmus passim., ill. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 209. 1261 Plébános Almáson (Bácsalmás) (-1806). L. Lakatos: Sematizmus 137. Valószínűleg 1806-ban halt meg, mivel később nincs említve. Még l. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 210. 1262 Hajósi plébános (-1802), a Felső-Kalocsai (vagy Főszékesegyházi) Kerület, majd az 1795-ös espereskerület-rendezés után (l. az 1063. jegyzetet) a Középső-Kalocsai Kerület esperese (1777-1802). Ezután kalocsai plébános (1803). Még 1776-ban tiszteletbeli kanonok, 1802-ben ijjabb, 1803-ban idősebb mesterkanonok, 1808-ban bácsi kisprépost. Meghalt 1809. szeptember 21-én Kalocsán. L. 289
