Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
28. FESZTHELYI ANTAL. Komárom megyei, kisbéri magyar. Született 1763-ban. 1791-ben bezdáni, 1792-ben szabadkai, 1794-ben baracskai káplán, ideiglenes foktői plébánoshelyettes 1795-ben, most pedig Horgoson [plébános] 1796-tól. 1218 29. FILKÓ JÓZSEF. Gradnán született 1759-ben. A filozófiát Budán hallgatta, a teológiát Kalocsán, Egerben és Pesten. Fölszentelése után 1787-ben káplán Vaskúton, 1790-ben Priglevica-Szentivánon, 1791-ben Baján. 1792-től plébános Parabutyon. 1219 30. FIRÁN MIKLÓS. Zomborban született 1754-ben. Kalocsán végezte a teológiát. 1778-ban szentmáriai, azaz Maria-Theresiopolis-i, 1780-ban bácsi káplán. 1781-ben dusnoki, 1783-tól bátyai plébános, 1794-től esperes. 1220 31. FLEISCHMAN ANTAL. Bazinban született 1764-ben. A pesti szemináriumból Kalocsára tették át. Rövid haladék után fölszentelték és káplán lett 1790-ben Zomborban, 1791-ben Hódságon, 1792-ben Vaskúton, 1794-ben Csonoplán, 1797-ben Priglevica-Szentivánon, 1798-ban pedig Apatinban. 1799-ben császártöltési plébánoshelyettes. 1221 32. FRANCHICH JÁNOS. Sopron megyében, Császárfalván született 1764-ben. A filozófia elvégzése után 1787-ben vették föl a szemináriumba. A teológiát részben Pesten, részben Kalocsán hallgatta. Fölszentelése után káplán Kulán, majd 1791-ben Szabadkán, 1792-ben Almáson, 1794-ben Futakon, végül Apatinban, ahol 1796-tól plébánoshelyettes. 1799-től már Rácmiliticsen van. 1222 33. FRIBERT SÁMUEL. 1721-ben született Kőszegen. 1743-ban a jezsuita rendbe lépett. A próbaévet Trencsénben végezte 1745-ben. Negyedik fogadalmat tett 1759-ben. Magyar hitszónok volt Nagyváradon, Komáromban, Székesfehérvárott, Budán, Nagybányán, Marosvásárhelyen. A rend föloszlatása után Nagyszebenbe ment. Gróf Kollonich László püspököt követte először Nagyváradra, majd Kalocsára és az ő jótéteményéből kap lakást és ellátást. 1223 1218 Plébános Horgoson (-1801), majd Szentbenedeken (1802-1825). L. uo. 183., 208. Meghalt Szentbenedeken 1825. október 4-én. L. Lakatos Adél-Lakatos Andor-Szabó Attila: Érseki Levéltár 190. 1219 Plébános Parabutyon (Paripás) (-1802), Gajdobrán (Szépliget) (1803-1812), majd Kernyán (Kerény) (1813-1817). L Lakatos: Sematizmus passim. 1220 Bátyai plébános (-1808), a Felső-Kalocsai Kerület esperese (1794-1809). Ezután kalocsai plébános (1808-1813). 1808-ban idősebb mesterkanonok, szentszéki ülnök, 1813-ban székesegyházi főesperes. Meghalt Kalocsán, 1815. január 25-én. Mégl. Lakatos: Főszékeskáptalan 123.; uő: Sematizmus passim. 1221 Császártöltésen plébánoshelyettes (-1810), majd plébános (1811-1812). Időközben a Felső-Kalocsai Kerület jegyzője (1804). L. uo. passim. 1222 Plébános Rácmiliticsen (Militicsen) (-1812), Gajdobrán (1813-1832), majd Apatinban (1833-1849). 1836-ban tiszteletbeli kanonok. Bács-Bodrog vármegye táblabírája. L. Lakatos: Főszékeskáptalan 124., ill. uő: Sematizmus passim. Meghalt 1849. június 11-én Apatinban. L. Lakatos Adél-Lakatos AndorSzabó Attila: Érseki Levéltár 191. 1223 1789-ben mint „lelkész munkatárs" (operarius spirituális) feltüntetve. Ezután kiérdemesült pap (17901805). L. Lakatos: Sematizmus 91., 101. 284