Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

magát Kalocsa városát, tetszése tartamáig és amíg a kalocsai egyház törvényes főpappal be nem tölthető" a nemes „Csáti Zirey Rafaelnek, Kamothi Balázsnak, Filep Demeternek, Strantz Jeromosnak, Ludányi Bay Ignácnak és Melleg Boldizsárnak" adományozta. Horváth ugyan azt írja, hogy I. Ferdinánd alatt, 1544-ben Újlaki Ferenc kalocsai érsek volt,

59 de Pray rámutat,

60 hogy „sem az a fényes vörösmárvány emlék, melyet a pozsonyi Szent Márton templomban állított neki unokaöccse, Újlaki Farkas, nem tartalmaz utalást erre,

61 sem a királyi oklevelek nem tesznek említést erről. Miksa, aki atyja helyett időnként kormányozta Magyarországot, a pozsonyi kamarának 1555. április 10-én írt levelében, valamint Ferdinánd király április 17-én ugyanoda címzett levelében csak ennyi van: »Mivel jelentették nekünk, hogy az egri püspök nemrég meghalt... « Nincs mellette a kalocsai érseki méltóság, ami pedig másutt mindig olvasható, ha egy olyan püspök halt meg, akit ezzel a címmel tüntettek ki." így volt ez Frangepánnal is, aki ugyan magát csak egri püspöknek nevezte, de Ferdinánd, mikor végrendeletét megerősítette, „kalocsai érseknek" hívta. Ebben az esetben tehát az ellenkezőből kiindulva szabályszerűen lehet érvelni. Péterffy azt állítja,

62 hogy a kalocsai érsekséget, mely „Frangepán Ferenc halála után majdnem húsz éven át a lakosok hihetetlen kárára kormányzó nélkül maradt, Oláh igazgatta", aki esztergomi érsek volt.

63 XVI. Minthogy ezen okokból Újlakit kiiktattuk a kalocsai érsekek sorából, úgy látszik, Gregoriánczi Pál volt az első, aki ezt a címet Frangepán halála után megkapta. 1550-ben választották zágrábi püspökké, s ugyanebben az évben követségbe küldték Rómába.

64 Visszatérése után írt Verancsics Antalnak és választ is kapott rá.

65 Verancsics 59 Horváth: Natales 140. 60 Pray: Hierarchia II. 82. 61 A sírverset l. Schmitth: Episcopi Agrienses 111. 18-19. 62 Péterffy II. 133. 63 Horváth közlésén kívül nincs semmilyen adatunk arra, hogy Újlaki Ferenc (1485-1555, győri püspök 15357-1553, egri püspök 1553-1555) megkapta volna a kalocsai érseki címet. I. Ferdinánd magyar király leveleiben Újlakit csak győri püspöknek, ill. tanácsosának nevezi (l. ETE IV. 347. sz. 391-392. stb.), továbbá maga Újlaki is csupán e két címét említi meg 1545. június 16-án kelt levele aláírásában (l. uo. 391. sz. 427-428.). Később kiegészül a helytartói méltósággal az általa viselt tisztségek sora (l. Schmitth: Episcopi Agrienses III. 13.; ill. ETE V. 292. sz- 318-319.), de továbbra sem említik, hogy megkapta volna a kalocsai érseki címet. De a legfőbb bizonyíték Újlaki érseksége ellen Gregoriánczi Pál rövid művének (Mnemosynon, melyre l. a 74. jegyzetet) egyik részlete. Gregoriánczi ugyanis ezt írja 1558-ban (tehát Újlaki halála után liárom évvel) a kalocsai érsekségről: „Miután Tomori Pál kalocsai érsek elesett a mohácsi csatában, Frangepán Ferenc minorita szerzetes viselte ezt a tisztséget, aki egyben egri püspök volt. Az ő halálát követően senkit sem neveztek ki kalocsai érsekké. " (l. Kovachich: Scriptores I. 100.) Aligha kételkedhetünk a szerző szavaiban, hiszen mint zágrábi, majd győri püspök jól ismerhette a magyar klérus helyzetét, sőt, 1550-ben a magyar főpapok ügyében követségben volt a pápánál (l. a következő jegyzetet). Újlaki Ferencre még l. Sugár: Egri püspökök 254-258. 64 Ferdinánd a magyar klérus óhajára küldte Gregoriánczit a pápához, hogy - a magyarországi egyházmegyék nehéz anyagi helyzetére hivatkozva - eszközölje ki a püspöki megerősítésért járó díjak (annaták) elengedését. L. Fraknói: Szentszék III. 72-73.; ül. ETE V. 297. sz. 323. 65 Katona: História eritica XXI. 1024. Gregoriánczi levelét Verancsicsnak (1550. november 7.) I. MHHS 27