Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

Batthyány József püspökkel Erdélybe ment 1759-ben. Gyulafehérvárott tiszteletbeli kanonok. A következő évben követte a föpásztort Kalocsára és először oldalkanonok lett március 31-én, majd 1761-ben kanonok, 1765-ben éneklőkanonok, 1776-ban olvasókanonok. 1765-ben megkapta a Szent Pálról nevezett bácsi prépost címét. 1776ban a nemcsak címben, hanem - ahogy mondani szokták - jövedelemben is gazdagabb lett:

1069 elnyerte a bűnbánó Magdolnáról nevezett felsőőrsi prépostságot, illetve ugyanebben az évben a táblabírói tisztséget is.

1070 Jóllehet kora - nem volt több 50 évesnél - és mozgékonysága hosszabb életkort jósolt neki, hirtelen megbetegedett és meghalt Pesten 1780. augusztus 22-én. 6. HÁZI GYÖRGY. Szakolcáról származott. Nagy érdemeket szerzett az érseki egyházban. A legnehezebb időkben vezette az önállósult fajszi plébániát 1720-tól. Patachich Gábor érsek a szentszékbe választotta 1733-ban. 1734-ben általános helynökké nevezték ki, majd 1735-ben bajai, 1738-ban pedig kalocsai plébános lett és az újonnan fölállított káptalanban az olvasókanonokságot kapta meg. 1747-ben lemondott a kalocsai plébánosságról. 1755-ig élt. Az oltárok számára hagyományozott 300 forintot, évfordulós fogadalmi misére pedig 360 forintot; ez az ünnepélyes mise február 11-én van. 7. HEDRI BOLDIZSÁR. Mielőtt kanonok lett, három plébániát vezetett: 1735-ben az akasztóit, 1738-ban a kecelit, majd a bajait. Ebben az évben, a káptalan felújítása után ifjabb kanonok, majd 1741-ben éneklőkanonok lett,

1071 amikor is a káptalan képviseletében elsőnek vett részt az országgyűlésen. 1748-ban meghalt. 8. HORVÁTH JÁNOS. Az esztergomi egyházmegyébe tartozott, a magyarországi központi papi szemináriumból kérték ki. Az új szemináriumban énekvezető volt 1734ben. 1736-ban ugyanott tanította a filozófiát, 1738-ban pedig a teológiát, egyszersmind szemináriumi rektor, tiszteletbeli kanonok és szentszéki tag lett. 1739-től Fajszon lelkészkedett tíz évig. 1746-ban ő mondta a gyászbeszédet Patachich Gábor fölött. 1749-ben kanonok, 1752-ben őrkanonok, 1756-ban pedig éneklőkanonok lett. Meghalt Kalocsán 1761-ben. Hagyott a káptalannak két oltárra és évfordulós misére 500 forintot. 9. KIS JÓZSEF. Patachich Gábor érsek szertartója volt 1733-ban. 1735-ben az új szeminárium első elöljárója és szentszéki titkár lett. Ezután sükösdi plébános volt 1736ban, majd az új káptalan őrkanonoka 1738-ban, egyúttal Patachich Gábor oldalkanonoka. 1748-ban Csáky Miklós alatt éneklőkanonok, 1756-ban Klobusiczky Ferenc alatt olvasókanonok, Batthyány József alatt helynök egészen 1776-ig.

1072 Ez év december 5-én meghalt, nem sokkal Patachich Ádám ünnepélyes székfoglalása után. Öt érsek alatt volt kanonok, mindkét Patachichnak kedves embere; Gábor alatt az öt új 1069 Magyarra nehezen lefordítható szójáték: „non tantum titulo, sed etiam, ut dicitur, vitulo". 1070 1776-ban a Királyi Tábla prelátusa lett. L. uo. 1071 Lakatos szerint 1738-ban nem ifjabb, hanem idősebb (mester)kanonok lett, továbbá az éneklőkanonoki stallumot nem 1741-ben, hanem 1739-ben kapta meg. L. uo. 127. 1072 Már Klobusiczky Ferenc alatt is helynök volt. L. az érsekek életrajzainak (továbbikaban: Érsekek) 162. fejezetét. 255