Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
A KALOCSAI ÉRSEKI EGYHÁZ KANONOKAI Az érseki egyház kanonokjainak neveit nem lehetett úgy kikutatni a régi emlékekből, mint az érsekekét. A királyi okmányokban az ő nevük nem szokott szerepelni az aláírásokban. Miután a török zsarnok feldúlta az érseki székhelyet, másfél századon át még névleges kinevezésükről sem olvashatunk - mint ahogy az az érsekek esetében történt -, kivéve a prépostot; de ilyet is csak kettőt találok: Szlovenchich Mátyás, zágrábi olvasó- és éneklőkanonokot, aki 1673. március 16-án halt meg 1064 és Viza veszprémi kanonokot 1704-ben. 1065 Éppen ezért 1738-tól, a káptalan felújításától kezdjük a kanonokok igen rövid életrajzát. Első kinevezett kanonokok voltak: Házi György olvasókanonok, kalocsai plébános; Szanóczki Péter éneklőkanonok, akasztói plébános; Kis József őrkanonok, érseki szertartó. Mesterkanonokok: Hedri Boldizsár bajai és Széplaki István jankováci plébános. Tiszteletbeli kanonokok: Kökemezei Ádám keceli plébános, Horváth János szemináriumi rektor. 1747. november 9-én Barkóczy Sándor lett az első nagyprépost. Három utódja volt, közülük kettő már halott; ezekhez kell számítani a káptalan felújítása után elhalt 17 más kanonokot. Először ezekről szólunk, azután a még élőkről; majd az elhalt s végül az élő plébánosokat fogjuk betűrendben röviden bemutatni. l.§ Elhunyt kanonokok 1066 1. Szálai báró BARKÓCZY SÁNDOR. Palóc és Imregh örökös ura, schidai vagy schajduni prépost, a szent teológia doktora. Mivel a káptalan felújítása után, Patachich Gábor alatt ennek az érseki káptalannak nem volt nagyprépostja, utóda, Csáky Miklós, akinek anyja Barkóczy-lány volt, kivitte, hogy báró Barkóczy Sándor legyen a kalocsai káptalan első nagyprépostja 1747-ben. Mivel pedig Patachich csak évi 500 forint fizetést szánt a nagyprépostnak, Csáky elnyerte Mária Terézia beleegyezését, hogy még évi 500 forintot kapjon, hogy tisztségének megfelelően tisztesebb életet élhessen. Két év 1064 L. a 20. jegyzetet. 1065 L. a 491. jegyzetet. 1066 A kalocsai főkáptalan tagjairól Lakatos Andor a testület levéltárát ismertető művében egy alapos sematizmust készített, felsorolva a kanonokok életrajzi adatait, adott esetben műveiket, valamint a róluk szóló szakirodalmat. L. Lakatos: Főszékeskáptalan 111-164. így nem tartottuk szükségesnek, hogy külön jegyzeteket fiizzünk az első részben található „elhunyt kanonokok" rövid életrajzaihoz, illetve hogy adatait kiegészítsük (pl. olyan rangokkal, melyeket Katona nem említ), mivel ezek könnyen visszakereshetők az említett munkában. Csak abban az esetben kommentáljuk a szöveget, amikor Katona téved, vagy pedig Lakatosnál nem található meg valamilyen információ. A II. részben viszont, ahol Katona a mű megírása idején stallumot betöltő kanonokok (szükségképpen befejezetlen) életpályáját közli, a teljesség kedvéért röviden közöljük - főként Lakatos műve alapján - az egyes személyek 1800 (vagyis a mű elkészülte) utáni karrierjét és elhalálozásuk időpontját. 253
