Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

CCXII. Mária Terézia halála után egyházi és világi téren számos változás következett be. Ezért VI. Pius pápa téli időben hosszú és igen fáradságos utazást vállalt Bécsbe, hogy az egyházi ügyek sértetlenségét biztosítsa. A magyar főpapok többsége odament, hogy tiszteletét lerója és tanácskozzék vele. Patachich, mivel ágyban fekvő beteg volt, ezt nem tudta megtenni. De miután Bécsből való visszatérésemet követően megtudta tőlem, hogy az egyház legfőbb pásztora milyen féltő gonddal érdeklődött állapota felől, összeszedve erejét felkelt az ágyból és miután egy kissé jobban lett, hamarosan útnak indult. Hogy milyen derekasan tárgyalta és egyengette az ott terítékre került dolgokat, megítélhető abból, hogy II. József császár jól végzett munkája jutalmául a Szent István rend drágakövekkel díszített nagykeresztjét küldte el neki, melyet ő maga szokott viselni a mellén. Batthyány prímáshoz írt levelében is tanúskodik erről:

1032 „A veled együttműködő kalocsai érseknek a... rend eme keresztjét add át nevemben s mindenképpen biztosítsd arról, hogy a neked végzett munkáját én módfelett helyeslem. Bécsben, 1782. április 24." Ugyanaznap a császár gróf Esterházy magyar kancellárhoz egy másik levelet küldött, melyben a prímás és a kalocsai érsek magatartásáról a következőképpen fejezte ki véleményét:

1033 „Kedves Esterházy gróf! Nagyon tetszett nekem az a magatartás, amit a prímás és a kalocsai érsek tanúsított a többi püspökkel együtt, akik a pápa jelenlétekor itt voltak, a vallás és ebből következőleg az állam hasznára. Jelezd tehát mindnyájuknak teljes megelégedésemet, egyúttal pedig nevemben a lehető legbuzgóbban utasítsd őket, hogy többé ne térjenek le arról az ösvényről, mely egyedül vezet a lelkek legnagyobb hasznához és az alájuk rendelt papság képzéséhez és helyes oktatásához; mert csak így lehet a népet úgy tanítani és nevelni, hogy jó keresztények és egyúttal hasznos polgárok legyenek. Egyedül erre irányul minden rendelkezésem, melyektől soha vissza nem lépek, minthogy jó és hasznos voltukról meg vagyok győződve. Ezek magukban foglalják az országban élő tévelygő szektásoknak adott engedélyeimet is. Ez a megelégedésem nekik elegendő lenne, ismerve nemzeti gondolkodásmódjukat, de azért nyilvánosan is mindegyiknek kézzelfoghatóvá akarom tenni és így másokat is követésre ösztönözni..." CCXIII. Patachichot tehát előbb a császárnő, most a császár tüntette ki pártfogásával és kegyével. De lassanként minden addiginál hevesebb köszvényes vizenyő kezdte gyötörni. 1784. április 15-én visszatért Kalocsára, éppen az árvíz idején, mely az utakat is elöntötte. Örömmel látta a tágas kastélyt, melynek már az ebédlője is elkészült, művészi ecsettel ízlésesen kifestve.

1034 Május 15-én még nagy örömmel avatta föl, de harmadnapra ágynak esett. Tanácskozásra hívták a főorvosokat, gyógyszereket adtak, mire úgy látszott, hogy a betegség enyhül; ő azonban nem akarta bevárni az utolsó pillanatot, számot vetett lelkiismeretével és június 19-én meggyónt, elmondta a hitvallást és magához vette a szent útravalót, hogy könnyebben induljon el az 1032 A levelet l. KFK. Ms 473. (Colligatum) 7. lev. 1033 L. uo. 6. lev. 1034 A kalocsai érseki kastély Patachich alatti építésére, valamint a kastély belső szerkezetére és a falfestményekre I. Winkler: Érseki kastély és könyvtár 22-28.; Jernyei: Érseki székesegyház és rezidencia 271-282. 238