Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
éneklőkanonok, 988 Szenczi István őrkanonok 989 voltak a káptalani méltóságok; gróf Kornis Ferenc 990 pedig székesegyházi, Fáy Ferenc 991 békési, gróf Kollonich László 992 krasznai, Salomon József középszolnoki főesperesek, e már felépült kastélynak, a váradi püspökök székhelyének Patachich Ádám püspök május 23-án elhelyezte alapkövét, 993 mely kastély legyen olyan, mint egy várbástya, amelyről ezer pajzs emelkedjék az eretnekek és szakadárok villogó fegyvereivel szemben, egy magasabb és egészségesebb helyen, hogy onnan, mint egy őrtoronyból a pásztorok, akiket Isten a váradi egyház kormányzatára rendelt, lássák a nyájat, üdvösségéről gondoskodjanak, a székesegyházzal összefüggően, hogy az Istennel s jegyesével, akikhez jó dolog ragaszkodni, szívben örökké összekapcsolódjanak. Az egész mü építésze Hillebrandt Antal Ferenc; Neumann Mihály János építőmester." 994 CXCIV. Patachich halhatatlan szolgálatot tett e művével utódainak. Nemsokára azonban másfelé kellett fordítani figyelmét. 1764-ben a pozsonyi országgyűlésre utazott. Itt a főurak és országos rendek előtt ékes beszédet mondott, mely nyomtatásban is megjelent. Célját és tárgyát a cím mutatja: „Szent István, Magyarország első királya, a koronás apostol, a keresztény fejedelmek koronája. (Alkalmi beszéd), mikor a Szent István lovagrend, melyet a felséges római császárné és Magyarország apostoli királynője nemrég alapított, a magyar országgyűlés ideje alatt védnöke első ünnepnapját megtisztelte... Pozsonyban, 1764. augusztus 20-án." 995 Az országgyűlésről visszatért Váradra. Hogy itt mit végzett jegyese díszítésére, egyházmegyéje és utódai hasznára, azt könyvtárosa, Mariosa Jakab sorolja fel epikus költeményéhez írt tudós jegyzeteiben: 996 „Egy nyílt, egészséges helyen pompás püspöki székházat építtetett; mivel ennek teljes belső kivitelezéséhez csak néhány dolog hiányzik, egy-két év alatt tökéletesen véghez vitte volna. Az épület homlokzata 54 öl, az egyes oldalak pedig 32 öl hosszúak. Az összes püspöki birtokot részint beépítéssel, részint befásítással, páratlan művelési formát alkalmazva gyümölcsözőbbekké tette, különösen a szőlőket. Ezekből volt, amit újonnan telepített, mint Száldobágy, Csatár, Szentimre, Hollód, Bél és Kumanyest; másokat 988 Szentiványi János, 1759-ben váradi őrkanonok (l. uo. 45.55), éneklőkanonoki kinevezése 1760-1762 között történhetett. 989 Szenczi István, nagyváradi plébános, 1759-ben már váradi kanonokként szerepel (l. uo. 45.56). 990 Gróf Kornis Ferenc, 1759-ben váradi kanonok (l. uo. 45.59). 991 Fáy Ferenc, előbb egri, majd 1758-ban váradi kanonok (l. uo. 44.273). 992 Személyére l. a 216-226. fejezeteket. 993 A szövegben itt kronografikon található az alapkőletétel időpontjával: PRAESVL ADAMVS PATACHICH PONlT. Az évszám tehát 1762 (MDCCLWII). 994 Az alapkőletételre, valamint a püspöki palota építésére és annak leírására l. Bunyitay-Málnási: Váradi püspökség IV. 333-344. 995 Eredeti latin címe: Divus Stephanus, primus Hungáriáé rex, coronatus apostolus, principum Christianorum corona, dum equestris S. Stephani ordo, quem augustissima Romanorum imperatrix et apostolica Hungáriáé regina, Maria Teresia, recens instituit, primam sub ipsis regni Hungáriáé comitiis patroni sui ageret sollemnitatem... Posonii 20. Augusti MDCCLX1V. 996 L. Mariosa: Poema „o", „p", „q", „r", „s" és „t" jegyzet (18 r-18 v ), illetve az idézet utolsó mondatára az „l" jegyzetet (17 v ). 223
