Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

aztán nagyon ártott a biztos tanítási módszernek..." Miután kérését meghallgatták, három évvel később 1000 forintért egy házat vett a nyomda számára.

959 CLXXXVI. Ezek a tetemes kiadások nem akadályozták Batthyányi, hogy káptalanán új segélyekkel könnyítsen. 1766-ban 800 forinttal növelte a nagyprépost jövedelmét, az olvasó- és éneklőkanonokét 400 forinttal, az örkanonokét 200 forinttal.

960 Ugyanazon évben Bácson a plébánosi tisztet, melyet eddig a ferencesek töltöttek be, négy világi papra bízta és lakásul egy házat vett nekik 1500 forinton. 1767ben a hajósi kastélyra kétoldalt emeletet húzatott, a Császártöltés felől eső részen házat és istállókat épített és az eddig sövénykerítéses vadaskertet téglafallal vetette körül. Ezen hajósi építkezésekre 5600 forintot költött.

961 Kalocsán a plébániaházat 2 ezer forint értékben emeletesre építtette. A miskei templom építésére 14 ezer forintot, a bácsira, melynek ez évben rakták le alapjait, 25 ezer forintot költött. A kiskőrösi plébánialakot szárított téglából építtette, méghozzá oly módon, hogy az egy istentiszteletre alkalmas kápolnát is magában foglalt. Erről 1773. március 17-én a következőket írta a helytartótanácsnak:

962 „...Miután Kiskőrösön a katolikusoknak a kápolna, a plébánialak és a tanítói lakás az én költségemen teljesen elkészült és istentiszteletre valamint lakásra alkalmas, plébánost és tanítót is küldtem oda. Mivel ezeknek eltartására a magas királyi helytartótanács 1768. február 22-én hozzám küldött értesítése szerint, a plébánosnak évi 200 forintban, a tanítónak pedig 50 forintban megszabott segély a Cassa Parochorum-ból igen fontos lenne, alázatosan folyamodom annak a Cassa Parochorum-hoz március 1-től történő kiutalásáért..." Itt tehát kápolnát nyitott a katolikusoknak. Foktőn viszont már előbb, 1767-ben bezáratta a kálvinista imaházat és a katolikus vallást a földesurasága alá tartozó helyeken olyan buzgósággal terjesztette, hogy sokan visszatértek az ősi vallásra, vagy pedig átadni kényszerültek helyüket a katolikusoknak s így a katolikus hit a mostoha idők alatti elnyomás után kezdett lassanként újból felemelkedni. CLXXXVII. 1768. márciusában kiöntött a Duna s úgy elárasztotta Kalocsát, hogy számos ház összedőlt, s csak a nagy utca közepén maradt meg néhány. Batthyány övéivel néhány szobába húzódott össze, a többit a kastélyban is, másutt is átengedte lakásul a polgároknak, akiknek eltartásáról, mivel gabonájuk nem volt, azonnal és bőkezűen gondoskodott; odaadta lovait, hogy a szárazmalomban éjjel-nappal forgassák a kereket s mikor az ár kissé apadt, a budai katonai raktárból lisztet hozatott, kenyeret süttetett és szétosztotta a szerencsétlen nép között. Az itteni és a hasonlóan 959 Minderre l. Gál: Kalocsai piarista kollégium 14-15. A nyomda 1768. február 10-én kelt alapítólevelét, azaz a Batthyány és a piaristák között létrejött szerződést, melyben benne foglaltatik a nyomda átruházása és cserébe a teológiai tanárok behívása, l. KFL. I. 1. a. Nagy szeminárium a.) az intézmény létrehozásával, történetével kapcs. iratok 1768. február 10.; Gál: Kalocsai piarista kollégium 152-155. 960 L. Winkler: Érseki főkáptalan 61. » 961 L. Jernyei: Érseki székesegyház és rezidencia 268. 962 /. KFL. 1. I.e. B./3. (Diarium Dioecesanum Expeditionum et Sacrarum Functionum... 1770-1773)289. 214