Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
CLX. Miután ettől a gyűlöletes ügytől 1755-ben megszabadult (ebben az évben adta fel nekem Sebesen a kisebb egyházi rendeket), 879 figyelmét egyházmegyéje kánoni megvizsgálására fordította és ezt az egyházi látogatást a következő évben levélben jelentette be: 880 „...Mi, Krisztusban kedvelt fiaim, akire az egyházát mindig őrző és védelmező Isten csodálatos gondoskodása a nemeai címzetes püspökség után az erdélyi és a zágrábi püspökséget bízta, most pedig ennek a kánonilag egyesült kalocsai és bácsi érsekségnek gondozását méltóztatott kegyesen kiutalni - nem érdemeinkért, hanem könyörületéből - ; mivel nem akarjuk, hogy híveink hiányolják tisztünknek azt a részét, melyet összes elődeink szerint rájuk kell fordítanunk, elhatároztuk, hogy - Pállal mondva - hozzátok jövünk, megnézünk benneteket... Evégből jelen körlevelünkkel ünnepélyesen bejelentjük mindnyájatoknak... az egyházlátogatást és jelen sorainkkal parancsoljuk és rendeljük, hogy bejelentettnek vegyétek; ezt mi az Úr segítségével magunk személyesen végezzük; mivel pedig a kalocsai érseki székesegyház a többiek anyja és méltóságban első, azért ezt és kedves érseki káptalanunkat »Laetare« vagyis nagyböjt negyedik vasárnapján, mely a folyó 1756. év március 28-ra esik, szándékozunk meglátogatni. Ennek befejeztével Kalocsa városunk plébániáját, végül a többieket igyekszünk meglátogatni... 1756. február 28..." A következő plébániákat látogatta meg: Szentmária, 881 Neoplanta, Futak, Bukin, Novoszelló, Bács, Kula, Keresztúr, Gara, Katymár, Szántóvá, Szonta, Kupuszin, Jankovác, Almás, Szenta, Kanizsa, Topolya, Zombor, Militics, Monostorszeg, Apatin, Csatalja, Baracska, Kolluth, Bezdán, Doroszló, Csávoly. 882 A kánoni vizsgálat befejezése után pásztorlevelet intézett a káptalanhoz és az egész kalocsai papsághoz, mely bölcs férfiak véleménye szerint fölért egy egyházmegyei zsinattal. 883 A bevezetésben megokolja, miért csak most, érseksége ötödik évében és nem előbb tette meg ezt. „Bár nem sokkal azután, hogy... a harmadik püspökséget követően a negyediket is elértük az érseki palásttal együtt, volt hely és idő a buzdításokra és rendeletekre... mégis eddig semmi nagyobb alkalom nem adódott, hogy elmondjuk azt, amit érzünk, s végrehajtsuk, amit akarunk... mint most, mikor az apostoli látogatások szabályai szerint tüzetesebben megnéztük és átvizsgáltuk egész főegyházmegyénket." 884 A körlevél ezen részében ajánlja a mérsékletet és fegyelmezettséget a szórakozásban, a nőkkel való óvatos érintkezést, nyájasságot, szeretetet, szíves vendéglátást, a kapzsiság és renyheség kerülését, szent könyvek olvasását, a kánonjog és a valláserkölcstan tanulmányozását, amelyből bejelenti a három évenként tartandó vizsgát; azután buzgóságot az imádságban, a hajnali elmélkedésben, a lelkek megnyerésének szüntelen vágyát, továbbá az érseki székházban végzendő évenkénti szent lelkigyakorlatot. Emellett ellátást ígért a jámbor szándékú és csak 879 Katona itt saját magáról beszél. 880 A házi levéltárban. 881 Azaz Szabadka. 882 Az 1756. évi egyházlátogatásra l. Gyetvai: Egyházi szervezés 355-356. Az ekkor tartott bérmálásokra l. uo. 360-361. Még l. Dóka: Egyházlátogatási jegyzőkönyvek 14. 883 A pásztorlevél nyomtatásban is megjelent. Címe: Epistola pastoralis ad archiepiscopatus Colocensis et Bacsiensis ecclesiarum canonice unitarum clerum. Buda [1756.]. 884 L.uo.f.A2 v-A3 r . 192
