Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

CLII. Ilyen erényekkel bírt Csáky, aki 1751-ben, a pozsonyi országgyűlésre való megérkezése után hatalmas jutalmat nyert érdemeiért. Az esztergomi érseki szék Esterházy Imre halála után már hat éve üresedésben volt. Akkor Csáky kalocsai érsek töltötte be azokat a feladatokat, amelyek máskor a prímáséi voltak. Tehát ő üdvözölte a királynőt az ország határán.

841 Mária Terézia neki adta át királyi előterjesztéseit. A királyi biztosok őrá bízták a papírt, melyen a nádorjelöltek nevei voltak. Ő vezette a királyi trón elé Batthyány Lajost, akit egyhangúlag választottak nádorrá. Az országgyűlés folyamán a kalocsai főszékeskáptalan érdekében elérte, hogy azt, amit VI. Károly már korábban megengedett, a VII. cikkelybe beiktassák a következő szöveggel: „Az országos karok és rendek úgy döntöttek, hogy, miután a törököt, a kereszténység ellenségét az országból kiűzték és a nagyemlékű császár és király, VI. Károly a kalocsai káptalant ősi székhelyébe, régi jogaiba és kiváltságaiba megint visszahelyezte, ő szent felsége kegyes engedélyével a káptalan ezen megújítását, jogaiba történt visszaállítását, egyúttal a hiteles hely pecsétjének alkalmazását ebbe a cikkelybe be kell iktatni."

842 Mint bácsi főispán, ő volt a kezdeményezője a Bács megye javára alkotott XXII. cikkelynek: „Ő szent felsége jóságosan tekintetbe véve a költségmegtakarítást és kényelmet, amit Bács megye indokul felhozott, kegyelmesen beleegyezett, hogy Bács megye a jövőben bírósági ügyekben a dunáninneni kerületi táblabírósághoz tartozzék kivéve azon ügyeket, melyeket a tiszántúli kerületi táblánál már megkezdték, de még nem fejeztek be, ezeket ugyanis ott fejezzék be."

843 CLIII. Miután ilyen kedvezményeket eszközölt ki azok számára, akik fölött egyházi és világi joghatóságot gyakorolt, Mária Terézia királynő kegye más papi testület, más tartomány kormányzását bízta rá, ugyanis minden derék ember örömére ugyanazon év július 30-án esztergomi érsekké nyilvánította. „A főnemesek körében mondja Schmitth 844 kijelentette,

845 hogy azt, amit Miklós elért, nem másnak, mint a legfelsőbb isteni hatalomnak köszönheti; mert ha valóban volt is nem egy dolog, ami őfelsége lelkét megindíthatta, mégis ennek a legősibb családnak és magának Miklósnak jó szolgálatai voltak azok, amelyeket nemcsak általában az ausztriai háznak, hanem magának az uralkodónőnek tett; hiszen köztudomású, hogy a magyarok által elfogadott örökösödési törvény egyik fő szószólója Csáky Imre bíboros, Miklós testvérbátyja volt (ugyanazon apától, de másik anyától). De Isten a maga sajátlagos intelmével és pártfogásával kiválónak akarta ezt a választást, mert előre látta, hogy Miklós ennek a harmadik (főpapi) széknek ugyanúgy ékességére fog válni, mint a másik kettőnek, sőt, még felül is múlja majd azokat." Miután a kalocsai káptalan augusztus 3-án biztos forrásból megtudta Csáky áthelyezését az esztergomi érsekségbe, másnap ünnepélyes hálaadást tartva a következő levélben üdvözölte őt új méltósága alkalmából:

846 „Miután 841 L. Katona: História eritica XXXIX. 389. 842 L. CJH1740-1835 78. 843 L. uo. 84. 844 Schmitth: Archiepiscopi Strigonienses 220. 845 T. i. Mária Terézia. 846 A házi levéltárban. L. KFK. Ms 818. (Prothocollum actorum privatorum I. 1747-1778.) 50-52. 184