Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

mellyel őfelsége mint apostoli király teljes mértékben bír, az ő hatalmában áll hasonló hiányok esetén az egyházak kormányzatáról rendelkezni..." Tehát Csáky itt semmi mást nem tartott szem előtt, csak a lelkek gondozását és megnyerését. XCI. Ámde egy terjedelmesebb levélben, melyet újból Károly királyhoz küldött, miután bővebben vázolta egyházainak régi és mostani állapotát, alázatosan kérte a káptalanok visszaállítását, papnevelő intézet felállítását, egyszersmind az érsekség tekintélyesebb javadalmazását. A levél így szól:

640 „Legyen szabad, felséges császár, az én, vagyis helyesebben velem együtt a te szent felséged kalocsai érseksége ügyében, mint apostoli királynak, Isten egyházai alapítójának, adományozójának, védelmezőjének, legkegyesebb oltalmazójának és legbőkezűbb adakozójának kegyét kérve trónjához járulni. Tudott dolog, legkegyelmesebb uram, hogy ez az érsekség hajdan a leggazdagabb földbirtokos volt és mint püspökség - melynek akkori püspökét, Asztrikot, Szent István első király az általa alapított 10 másik püspökség megerősítése végett Rómába küldött - a többieket megelőzve régebben jött létre. Viszont az is világos, hogy Buda szerencsétlen elvesztése után egészen annak szerencsés visszafoglalásáig az érsekség a török iga alatt nyögött, minden okmányt szétdúltak, a káptalant elűzték, sőt egész keresztény lakosságát elkergették. Ugyancsak ismeretes, hogy jelenleg annyira megrövidült jövedelemben és birtokban, hogy még egy jelentősebb apátsággal sem lehet összehasonlítani, nemhogy egy püspökséggel. Itt van végre a legszerencsésebb idő: a vadságukban bizakodó barbárokat felséged csodálatos szerencsével legyőzte, az ország határait századok óta nem látott messzeségbe kitolta, az áldott békét megszilárdította, a hazánkat régi képébe visszaállította, s így több lehetősége nyílt szent felségednek arra, hogy jótékonyan cselekedjen. Ezért kegyeskedjék felséged erre az érsekségre is jóságos részvéttel tekinteni. Nincs itt semmi olyan, amit teljes joggal fel lehetne hozni, de éppen úgy nincs semmi, ami idegen lenne felséged kegyességétől, mely az ausztriai ház öröksége. Az nyilvánvaló, hogy ez az érsekség hajdan két püspökségből, a kalocsaiból és a bácsiból olvadt össze, és hogy a kalocsai érsek Bács megye örökös főispáni címének örvend, ám ebből magán a szinte jelentéktelen Bács helységen kívül a Volkra-bizottság semmit sem hagyott meg, de talán azt is elvette volna, ha a szétrombolt székvárban a kapu fölött márványba vésett érseki címer nem nyújtott volna egy igen ősi bizonyítékot.

641 Viszont ha még a legkisebb magyarországi főpapi javadalmakat is nagyobb és terjedelmesebb anyagi javakkal gyarapították, akkor nincs okunk kételkedni afelől, hogy a bácsi püspökségnek azon a helységen jóval túlterjedő birtokai voltak, ahol szándékom szerint új káptalan felállítására is sor kerül. Léteznek továbbá különféle összeírások és jegyzékek. Csak az van hátra, hogy hozzájáruljon még szent felséged jóságos határozata, amelyért alázatosan esedezem, hogy ez az érsekség a vele határos váradi, pécsi, erdélyi püspökségekhez hasonlóan újból kapjon valami csekély javadalmat. Földben itt nincs hiány, mivel jelenleg az egész bácskai kerület a Duna-Tisza mentén széltében-hosszában kamarabirtok. Vannak itt továbbá terjedelmes és igen gazdag területek, melyeket eddig 640 Uo. L. KFL. I. 1. a. Generalia de Archidioecesi, Vegyes iratok, dátum nélkül (1718-1719). 641 A Volkra-bizottságra l. az 548. jegyzetet. 124