Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

temploma; egyetlen kanonok vagy prépost sincs, úgy hogy inkább in partibus

612 érsekségnek, mint ténylegesen létezőnek lehetne nevezni; sőt az érseki székhely, melyet az előd úgy-ahogy kijavított, a mostani zavargások miatt semmivé lett. A mohácsi vész után... mindig inkább cím volt csupán; attól kezdve minden előd kivétel nélkül rendelkezett valamilyen más püspökséggel is. Pozsony, 1712. szeptember 3-án, gróf Nádasdy László csanádi püspök." LXXXVI. Mivel ezek ellenére Csákynak új nehézségei támadtak, a következő évben Kalocsára hívott két szomszédos püspököt, a vácit és a boszniait, akik közül az első, gróf Kollonich Zsigmond,

613 ekképpen tanúskodott az érsekség nyomorúságos állapotáról:

614 „Püspöki szavammal hitet teszek az alábbiakról és nyíltan tanúsítom őket: I. Hogy én kifejezetten a fenti célból jöttem személyesen Kalocsára. Egy teljesen szétrombolt székesegyházat láttam, alapjait szemügyre véve, hajdan 42 öl hosszú és 25 öl széles lehetett. Újjáépíteni, a szükséges dolgokkal fölszerelni és ellátni 100 ezer forinttal se lehetne, mivel nincs a közelben kő, mész, fa stb., másrészt a messziről összeszedett munkások és mesteremberek bére igen magas lenne. II. Szemügyre vettem a kalocsai népet és a város fekvését. Az előbbiről szólva, katolikusok ugyan, de kevesen vannak: szegény földművesek és nyomorúságos viskókban laknak. Van azonban saját templomuk, melyet a mostani érsek úr újíttatott föl, gondoskodva plébánosról és illendő fölszerelésről; mindezt olyan buzgósággal és bőkezűséggel tette, ahogy eddig minden jótéteményében szokta... Ami a város fekvését illeti, Kalocsát mindenfelől mocsarak veszik körül a Duna áradásai miatt, amiket az előző években ezen a vidéken nagyon megszenvedtek; valamiképpen ez is lehet az oka annak, hogy itt a nép nem tud könnyen gyarapodni, tudniillik nem tudnak földet művelni, legeltetni és más szükséges gazdasági tevékenységet folytatni. III. Alaposan tájékozódtam az érsekség minden bevételéről és úgy találtam, hogy az évi jövedelem - ha levonjuk belőle a gazdatisztek eltartását és fizetését - alig éri el a 2500 rajnai forintot. Úgy vettem észre, hogy ez a jövedelem nem egyhamar növelhető. IV. Két okból nem növelhető: elsősorban azért, mert az udvari kamara az érsek úrnak igen kevés birtokot hagyott meg, minthogy a korábbi alapítások okiratai és bizonyító eszközei nincsenek meg, így azok teljesen homályba vesztek.

615 Ez az érsekség ugyanis I. Ferdinánd császár és magyar király idejétől kezdve 1686-ig egyfolytában a török iga alatt nyögött. Továbbá az egyházmegye néhány hely kivételével, ahol skizmatikusok és kálvinisták laknak, majdnem teljesen néptelen, s így nincs tized, ami a magyarországi javadalmak fő bevételi forrása; nem is mutatkozik remény arra, hogy be lehet népesíteni, míg Magyarország és a kereszténység határait tovább ki nem tolják a török birodalmomba... Melyeknek hiteléül... Kalocsán, január 7-én, 612 TL „ in partibus infidelium" („a hitetlenek tartományaiban ") levő egyházmegye. 613 Kollonich Zsigmond (1676-1751) Kollonich Lipót unokaöccse, váci püspök (1708-1716), 1716-tól bécsi püspök, 1722-től, miután III. Károly a püspökségét érsekséggé emeli, bécsi érsek, 1727-ben bíboros. 614 A házi levéltárban. L. KFL. I. 1. a. Generalia de Archidioecesi, Vegyes iratok 1713. január 7. 615 L. az 548. jegyzetet. 119