Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)
LXXXV. Fáradozásaival kiérdemelte József császár kitüntető kegyét, és mikor Széchényi május végén meghalt, úgy nevezte ki kalocsai érsekké, hogy megtarthatta a váradi püspökség kormányzását. 607 De még sok nehézséget kellett legyőznie, míg Róma beleegyezését elnyerte. Miután a polgárháború, mely elzárta előle az utat a váradi egyházmegyébe, békés megegyezéssel véget ért, 1712-ben megtörtént a szokásos vizsgálat Giulio Piazza apostoli nunciusnál a kalocsai egyházmegye helyzetéről is. A részmt áprilisban, részint májusban adott feleletekből kitűnik, hogy Csáky a Rákóczi okozta lázongások miatt nem tudott ugyan Váradra elmenni, de alkalmas helynökkel igazgatta az egyházmegyét; hogy Kalocsán akkoriban csupán mintegy 100 házacska álldogált, az ősi főszékesegyháznak pedig csak a romjai maradtak meg; hogy az egész egyházmegyében mindössze 13 plébániatemplom volt; hogy a plébániai teendőket Kalocsán világi pap, Bácson a ferences atyák látták el, akiknek három helyen volt házuk. A szász bíboros, 608 egyben esztergomi érsek bizonyítványt állított ki Csákynak, hogy a váradi püspökség megtartásához könnyebben kieszközölje Róma beleegyezését: 609 „Mi, Isten kegyelméből Keresztély Ágost... minthogy a kalocsai érsek úr illő módon megkeresett bennünket avégből, hogy neki hiteles tanúsítványt adjunk a következőkről: »vajon már az ő érsek elődjeinek is meg volt-e engedve az a szokás és gyakorlat, hogy a kalocsai érsekség mellett több egyházat és javadalmat megtarthassanak és kormányozhassanak? Továbbá oly nagy-e az érseki jövedelmek hiánya, hogy érseki állapotához és méltóságához illő ellátást azokból nem képes előteremteni?« Ennélfogva igazoljuk... hogy egyrészt a nevezett érsek úr közvetlen elődje, Széchényi Pál... a töröktől már visszafoglalt kalocsai érsekség mellett a veszprémi püspökséget, sőt a szentgotthárdi apátságot is megtartotta, amely jövedelem szempontjából sok püspökséggel fölér, másrészt a kalocsai érsekségnek, melyet a legutóbbi kilenc éves belháború és az arrafelé dúló járvány újból elpusztított és néptelenné tett, oly szerények a bevételei és jövedelmei, hogy ezek még az érsek úr állapotának és méltóságának megfelelő eltartására sem elegendők, még kevésbé arra, hogy ebből az érsekség égetően sürgős megújítására, az elhagyatott helyeken a katolikus vallás megőrzésére és terjesztésére valamennyi összeget és a legszükségesebb kiadásokat el lehessen vonni. Melynek hiteléül... szeptember 2-án, az Úr 1712. évében." Másnap a csanádi püspök 610 adott neki hasonló igazolást a következő szavakkal: 611 „Én, alulírott, jelen soraimmal hitet teszek, és mint aki a kalocsai és bácsi érsekség szomszédságában lakom, szemtanúként köteles vagyok elismerni, hogy az érsekség olyan nyomorúságos állapotban van, hogy még székesegyháza sincs, csak egy kisebbfajta plébániai 607 /. József császár 1710. június 1-én Csáky Imrét kalocsai-bácsi érsekké, továbbá Bács vármegye főispánjává, a pozsonyi prépostság adminisztrátorává, az egri püspökség adminisztrátorává, valamint Heves-Külső-Szolnok vármegyék főispánjává nevezte ki. A kinevező okleveleket l. Királyi Könyvek 28.179, 28.186. Emellett - ahogy Katona is írja - továbbra is ő maradt a váradi püspökség adminisztrátora, valamint Bihar vármegye főispánja. Még l. Málnási: Csáky Imre 78. 608 Keresztély Ágost (1666-1725) szász herceg, bíboros, esztergomi érsek (1707-1725). 609 A házi levéltárban. L KFL. I. 1. a. Generalia de Archidioecesi, Vegyes iratok 1712. szeptember 2. 610 Nádasdy László (1662-1729) Nádasdy Ferenc országbíró fia, csanádi püspök (1710-1729). 611 A házi levéltárban. L. KFL. I. 1. a. Generalia de Archidioecesi, Vegyes iratok 1712. szeptember 3. 118
