Katona István: A kalocsai érseki egyház története II. (Kalocsa, 2003)

magabiztossággal írt Széchenyinek:

528 „Itt küldöm ezeket a megbízottakat feleletül széleskörű utasítással a békéről alkotott véleményemet illetően. Jogos okokból kötelességem lenne azt megtagadni vagy legalább elhalasztani addig, míg a magyarok őszinteségük egyéb jeleit adják. De engem csupán a magyarok iránt érzett atyai szeretetem vezérelt. A fönséges római és magyar király, az én fiam, kezesnek ajánlkozik a sikeres befejezés érdekében a felséges bajor választóval együtt: egyikük sem szűnik meg zaklatni engem." Miután Széchényi ezt megkapta, július 8-án eltávozott Sümegről azzal a szándékkal, hogy újból beszél Rákóczival, aki akkor Szeged alatt ütött tábort. Ez beleegyezett egy Gyöngyösön tartandó új megbeszélésbe és ott megengedte, hogy a szövetkezettek a megszállt váraktól bizonyos távolságra visszavonuljanak, de a várak parancsnokainak az udvarral való érintkezését, valamint a pénz, ruha, élelmiszerek bevitelét megtagadta.

529 A gyöngyösi megbeszélések végeztével Rákóczi gyógykezelés céljából a vihnyei fürdőkre utaztában Selmecbányát jelölte ki az új találkozó színhelyéül, hogy ott a fegyverszüneti feltételekről tárgyaljanak. A császár ide küldte az érseket többedmagával.

530 Széchényi azonban hosszas viták után sem tudott eredményt elérni Rákóczinál. Erről az alábbi levélben számol be:

531 „Kötelességemnek gondoltam, hogy röviden felidézzem az eseményeket egészen a tárgyalás megindulásától kezdve, melynek terhét Császári Felséged rám rakni jónak látta; ezzel akarom hitelesen bemutatni az elégedetlenkedők nézeteit. Mivel azok mindig a velük szentesítendő béke megalapozottságát keresték, folyton hangoztatták, hogy nem akarnak fegyverszünetet, csak abban az esetben, ha biztos eszköz lenne a békéhez való eljutáshoz; a tartós békébe sem tudnak beleegyezni, csak ha kielégítő biztosítékot adnak nekik. Ahányszor biztosítottam őket arról, hogy Felségednek szándékában áll elégtételt adni nekik, ahányszor fölajánlottam nekik ünnepélyes nyilatkozatokat általános biztosíték gyanánt, a dolgok cikkelyekbe foglalását illetően, annyiszor kértek engem, hogy határozott jelekkel mutassam ki nekik, hogy Felséged ezeket a bajokat komolyan orvosolni akarja. Ezért az általuk összegyűjtött panaszokat pontos cikkelyekbe foglaltam, hogy egyenként fogjunk hozzájuk s hogy császári felséged válaszai ezekre jóságának hiteles bizonyítékául szolgáljanak. Bár a Felséged nevében tett ezen cikkelyekhez csatolt nyilatkozatot közöltem velük, ezenfelül még arra is igényt tartottak, hogy csak bizonyos ígéretek 528 Uo. 240. Az Histoire-Ъап található szöveg rövidített átirata Lipót 1704. június 20-án kelt levelének, mit l. Miller: Epistolae II. 22-23. Katona a keltezés nélküli levélről tévesen azt gondolta, hogy a höchstädti ütközet után íródott, vagyis inkább nem vette figyelembe a csata időpontját, mivel tud arról, hogy Széchényi ezt a levelet július 8-a előtt kapta meg fi. alább). Még l. Bártfai: Széchényicsalád I. 274. (Bártfai szerint a levél június 21-én kelt.) 529 Az ún. második gyöngyösi tanácskozás augusztus 28-ától szeptember 2-ig tartott. Rákóczi a Bécsből küldött feltételeket néhány módosítással elfogadta és szeptember 2-án aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Az okmányt később Bécsben is kihirdették (szeptember 13-án, mások szerint a hó végén) és október végéig meghosszabbították. A császár fegyverszüneti feltételeit, ill. Rákóczi azokra adott válaszát l. Histoire П. 242-245. (Katona is innen merítette a tárgyalásokra vonatkozó adatait.) Még l. Bártfai: Széchényi-család I. 284-286. 530 Az 1704. szeptember 26-án kelt megbízólevelet, melyben Széchényit és követtársait az uralkodó felhatalmazza a tárgyalások folytatására, l. Királyi Könyvek 27.23. 531 Uo. 286. Kelt Selmecbányán, 1704. november 6-án. A latin eredetit l. Miller: Epistolae II. 126-129. 109