Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
intézőjének, továbbá a vitézlő Palotai Horváth Mátyásnak, Erdélyi Boldizsár várnagynak, tisztelendő Egresi Lőrinc mester kanonoktársunknak, néhai Krisztusban tisztelendő Frangepán Gergely, a mondott kalocsai és bácsi egyházak érseke végrendeleti végrehajtóinak és... Józsa Miklós hasonlóan bácsi várnagynak, hogy... jöjjenek közénk, tanácsülésünkre... felséged utasításának meghallgatására... Ezek visszatérve hozzánk, egyöntetűen előadták... miszerint ők a Kisasszony napja előtt legközelebb eső csütörtökön1127 a bácsi várhoz érkeztek és ott az érintett Balázs deáknak, Horváth Mátyásnak, Erdélyi Boldizsár várnagynak és Lőrinc mester végrehajtóknak, továbbá Józsa Miklós hasonlóképpen várnagynak elmondták fenti üzenetünket. Ezek azt felelték, hogy ők felséged utasításait egy, a bácsi vár kapuja előtti lugasban teljes tisztelettel meghallgatnák... de miközénk, tanácsülésünkre eljönni azok meghallgatására... semmiképpen sem akarnak, mivelhogy nekik velünk semmi tárgyalni val ójuk nincs. Később megint két tisztelendő mestert, Eszéki László és Aranyáni Pál kanonoktársainkat jelöltük ki felséged utasításainak végrehajtására... Akik hozzánk visszatérve egyhangúlag előadták, miszerint ők a Kisasszony napja előtti napon1128 felséged emberével, az említett Márkkal együtt a bácsi vár kapuja előtti lugasba mentek és az ott személyesen jelen levő nevezetteknek... felséged nekik szóló levelét külön és egyenként fölmutatták... felséged megbízottja pedig a mi bizonylatunkkal együtt az utasítást... előadta... Erre azok azt válaszolták, hogy mivel néhai tisztelendő Gergely érsek úr valódi és érvényes végrendeleti intézkedést tett, amelyben lelke nyugodalmáért minden vagyonát arra hagyta, akinek akarta... bizonyos testvérek és társvégrehajtók most felségednél a néhai érsek úr dolgaival s ügyeivel vannak elfoglalva, ezért azok visszatéréséig felséged megbízottjának kezét semmiképpen, semmi alapon, a legkevésbé sem engedik az érsekségre rátenni... Mi tehát... Kelt a mondottak előadásának és jelentéstételének napjától számított harmadik napon, 1520-ban."1129 1127 Szeptember 3. 1128 Szeptember 7. 1129 Frangepán Gergely érsek a magyar történelemben nagy szerepet játszó horvát főnemesi családból származott. A família első tagját a XII. században említik velencei források, éppen a városállamtól kapott kitüntetésen, valamint a királyi adományból bírt horvátországi és dalmáciai megyék birtoklásán alapult a család tagjait jellemző, ekkor még a magyarországi uralkodó rétegben ismeretlen grófi cím használata. A Frangepán családnevet csak a XV. században kezdték el viselni, ekkor tórténetietlenúl kapcsolatba hozták őket (magukat) a római Frangipani nemzetséggel. A família a XV. század közepén vált szét négy ágra, az érsek az ún. cetini (cetinjei) ág sarja volt. Apja Zsigmond volt, egyik unokaöccse, Ferenc később szintén kalocsai érsek lett (1528-1543). Gergely érsek először a zágrábi egyházmegye klerikusaként szerepel a forrásokban, az 1480-as években a bécsi, majd a krakkói egyetem tanulója volt. 1493-tól a bácsi főkáptalan olvasókanonokaként találkozunk vele (l. az 1039. és 1111. jegyzeteket), 1495-1501 között fehérvári prépost volt, majd 1502-től a veszprémi egyházmegye püspöke (még ekkor sem volt áldozópappá szentelve). 1503. június 7-én már választott (azaz a király által kinevezett) kalocsai érsekként szerepel, pápai megerősítést ugyanezen év június 21-én nyert, 1504-ben pedig az érseki tisztségért és a péterváradi apátságért összesen 2050 forint taxát fizetett be a pápai kincstárba (a palliumot azonban csak 1505-ben kapta meg). II. Ulászló uralkodásának zárószakaszában, II. Lajos uralkodásának kezdetén jelentős politikai szereplő volt: a korszak számos fontos diplomáciai tárgyalásán résztvett, az 1506-ban elhunyt Anna királyné 285
