Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház története
58. IV. PAL 1523-tól CCCIII. Я*? ^-^ergely tehát nem élte túl Belgrád elestét, melyet Szulejmán 1521. augusztus 29-én foglalt el. De nem látta azt a bekövetkező pusztítást sem, melyet Bali bég, belgrádi várparancsnok végzett érsekségében. Tubero ezt így beszéli el:1130 „Bali... nagyobb kancellárjaként működött, Szapolyai János erdélyi vajda híveként a lengyel politikai orientációt támogatta, s a Habsburg-irányultságú Szatmári György helyett 1515-1516 között ő lett a kancellár, e tisztség birtokában azonban politikai beállítottsága is módosult (a kérdésre l. Hermann Zsuzsa: Az 1515. évi Habsburg-Jagelló szerződés. [Adalék a Habsburgok magyarországi uralmának előtörténetéhez]. Értekezések a történti tudományok köréből. Új sorozat 21. Bp. 1961. 40-42.), 1516-ban pedig tagja lett a gyermekkirály mellé állított kormányzó) tanácsnak. Főpásztori működését jogainak védelme, s takarékoskodás jellemezte, 1514-ben Dózsa György keresztesei bácsi székhelyére szorították be. Segédpüspökei Máté arcadiai címzetes püspök, bodrogi főesperes (1510), Aranyáni János salubriai címzetes püspök, bácsi prépost (1515), valamint Benedek scopiai címzetes püspök, bácsi olvasókanonok (1515) voltak. Frangepán érseket nem minősíthetjük Váradi Péterhez mérhető humanistának, jóllehet Ludovik Crijevic (Ludovicus Tubero) dalmát történetíró neki ajánlotta az 1490-1522 közötti éveket tárgyaló, Közép-Európa (s különösen Magyarország) viszonyait bemutató kortörténeti munkáját (l. Ludovicus Tubero: Kortörténeti feljegyzések.[Magyarország]. Ford., bev., jegyz. Blazovich László-Sz. Galántai Erzsébet. Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 4. Szeged 1994.). Katona helyesen keltezi halálát: 1520. augusztus 27-én végrendelkezett, s augusztus 24-én már elhunytként írnak róla, így téves a még napjaink szakirodalmában is feltűnő 1521. vagy 1522. évi halálozási dátum. Személyére még l. Erdújhelyi: Kalocsai érsekség 106-119.; Bónis: Jogtudó értelmiség 313.; Udvar dy: Kalocsai érsekek 409-420.; Köblös: Egyházi középréteg 347-348. Katona semmiféle ismerettel nem bírt a Frangepán halála és Tomori Pál kinevezése közötti időszak történéseiről. Gergely érsek utódának velencei követjelentések szerint Szálkai Lászlót jelölte az uralkodó, ezt 1521—1522-ben Szálkáihoz írott humanista munkák is megerősítik (bácsi, ill. kalocsai főpapként említik), s Tomori is hivatkozott annak érsekségére. A főpap 1470 körül született egy mátészalkai varga fiaként, a sárospataki mezővárosi iskolában folytatott tanulmányai után egri klerikusként az államkormányzatban játszott egyre jelentősebb szerepet (alkincstartó, a királyi gyermekek birtokainak jószágkormányzója, királyi titkár, kincstartó, majd 1518 elejétől kancellár, s Mohácsig az ország vezető politikusa). Az egyházi pályán 1513-ban váci püspök lett, Kalocsára 1520-ban akarták áthelyezni, ő azonban az egri egyházmegye élére kívánt kerülni, ez végül is sikerült neki (1523-ban pápai kinevezést nyert). Szatmári György halála után, 1524-ben esztergomi érsek lett, e minőségében esett el a mohácsi csatában (személyére l. Sugár: Egri püspökök 211-217.; Kubinyi András: Szálkai László esztergomi érsek politikai szereplése. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények 147-160.). A széküresedés idején az érseki jövedelmeket és várakat (Bács, Pétervárad) királyi megbízottak (Batthyány György, Imreffy Mihály) igazgatták. Az 1520-1522. évekből fennmaradtak Bács, Bodrog és Csongrád megyék tizedelszámolásai, ezekből kiderül, hogy a jövedelmeket jórészt a Nándorfehérvár eleste (1521) után már tűrhetetlen török nyomásnak kitett érseki végvárak fenntartására fordították (l. Szabó István: Bács, Bodrog és Csongrád megye dézsmalajstromai 1522-ből. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 86. Bp. 1954.). Az érsekség széküresedés alatti történetére, a tizedlajstromok értékelésére összefoglalóan még l. Udvar dy: Kalocsai érsekek 421-425. 1130 Schwandtner: Scriptores II. 381.
