Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)

A kalocsai érseki egyház története

39. II. MIKLÓS 1356-tól CCXXIV. i^/^fyjvei a kalocsai érsekek közt sem Gergelynek, sem Hugónak nem tudunk helyet kijelölni, mellőzzük őket és Dénes után II. Miklóst iktatjuk be, akiről Dénes és Tamás között Horváth említést sem tesz. A római Batthyány-kéziratok azt mutatják, hogy ez a Miklós a zágrábi egyházból a kalocsaiba kerülve, 1356. szeptember 9-én fölajánlott az apostoli kamara részére elődjéért, Dénesért 70 forintot, magáért 2000 forintot. Mint Dénes utóda a zágrábi, majd a kalocsai szék élén, itt is megtartotta a királyi kancellári tisztet, amit ott viselt. Ezt a címet viseli Lajos király oklevelében:764 „Kelt Krisztusban tisztelendő atyánk, Miklós úr, Isten és az apostoli szék kegyelméből választott és megerősített kalocsai érsek, udvari kancellárunk, kedvelt hívünk kezével, az Úr 1356. esztendejében, november nonae-je előtti napon..."765

Ugyancsak szerepel

766

1357. „február idusának 3. napján",767

„március nonae-jének 4. napján",

768

„szeptember kalendae-jének 14. napján",769

továbbá

770

1358. „február idusa előtti napon"

771

és „szeptember nonae-je előtti 3. napon",772

de itt már mint „kérelmezett esztergomi érsek", a következő évben pedig már mint esztergomi érsek. Ebben a székben is megtartotta az udvari kancellári tisztet. Miklós nádorral együtt elment a boszniai hadjáratra, itt szerencsétlen lopás következtében elvesztette a királyi kettős pecsétet és a halál elragadta 1366-ban.773 764 Katona: História eritica X. 159. L. Fejér: CD IX/2. 495-498. 765 November 4, 766 Katona: História eritica X. 187., 188., 192. L. Fejér: CD IX/2. 575-577.; uo. 582-584.; MESIV. 172-178. 767 Február 11. 768 Március 4. 769 Augusztus 19. 770 Katona: História eritica X. 228., 237. L. Smiciklas XII. 511-513.; Fejér: CD IX/2. 668-671. 771 Február 12. 772 Szeptember 3. 773 Miklós érseket újabban Apáti előnévvel szerepelteti a genealógiai irodalom, korábban Készeiként, Frankóiként vagy Lévaiként írtak róla. Valószínűleg Bars megyei jobbágycsaládból származott, s kora ifjúságától kezdve udvari szolgálatban állt. Esztergomi kanonoksága, majd prépostsága után 1349-ben nyitraipüspökké választották, de még beiktatása előtt Zágrábba helyezték, s I. (Nagy) Lajos király itáliai hadjárata alatt szentelték püspökké. Az 1340-1360-as években az állami adminisztráció fontos posztjain találjuk: titkos kancellár és kápolnaispán (1349-1351), alkancellár (1351-1356), majd kancellár (1356-1366). A kalocsai érseki székbe a pápa 1356. augusztus 4-én nevezte ki, itteni működésének időhatárait újabban 1356. november 4.-1358. október 8. közé teszik (l. Engel: Archontológia I. 65.). Ekkor áthelyezték az esztergomi érseki székbe, ahol haláláig (1366) tevékenykedett. Kalocsai évei alatt - elődeihez hasonlóan - őt is foglalkoztatta a felvidéki birtokok visszacserélésének ügye, érseksége idején a Szentszékhez benyújtott kérvényeit l. Bossányi: Regesta II. 72-73., 97-106. sz. Személyére még l. Kollányi: Esztergomi kanonokok 53-54. (Frankó Miklósként); 212