Katona István: A kalocsai érseki egyház története I. (Kalocsa, 2001)
A kalocsai érseki egyház történetének első része a mohácsi vereség előtt
30.) FÁJSZ. Székesegyházi főesperesség, felső kerület. A szekszárdi apátság birtoka. Előbb fából épült temploma volt Szent István király tiszteletére. Helyébe Trauthson herceg, bécsi érsek, az apátság birtokosa, 1750-ben újat építtetett szilárd anyagból, melynek hossza 12, szélessége 5 öl. Leányegyházai voltak Dusnok és Miske, most Bogyiszló. 1734-ben gyónásra képes magyar volt itt 350. 1739-ben együttesen 648. 1762-ben gyónásra képesek 697, nem képesek 311. 1783-ban gyónásra képesek 802, nem képesek 416. 1791-ben együtt 1357. 1798-ban 1805. Lelkészek voltak az önállósítás után: 1./ Házi György 1720. 2.1 Kálóczi Márton 1736. 3./ Horváth János 1739. 4./ Mihályi Béla 1749. 5./ Ragács Mihály 1755. 67 Nagy Imre 1793. 1.1 Horváth József 1793-tól. 31.) FOKTŐ. Szintén a székesegyházi főesperesség felső kerületében. Érseki birtok. Előbb a kalocsai plébánia leányegyháza volt. Önállósítva 1762-ben. Templomát szárított téglából Loyolai Szent Ignác tiszteletére Klobusiczky Ferenc érsek építtette 1757-ben. Hossza 5, szélessége 3 öl, a katolikusok csekély száma miatt. Mikor ezek szaporodtak, 1784-ben egy másik, nagyobb befogadóképességű templomot kezdtek építeni, a Csodatevő Szent Gergely tiszteletére, Patachich költségén, majd Kollonichén folytatták és befejezték 1790-ben. Hossza 15, szélessége 4 és fél öl. Batthyány érsek sok kálvinistát eltávolított innen, ekkor 1783-ban a gyónásra képes katolikusok száma 626, nem képesek 282. 1791-ben a katolikusok együtt 990, kálvinisták 532. 1798-ban 1102. Első plébánosa Petrás János 1762. 2.1 Lajkó Márton 1763. 3./ Ungvári Tamás 1771. 4./ Horváth Mihály 1772. 5./ Rózsa István 1788. 6.1 Pinczi Péter 1789. 1.1 Feszthelyi Antal 1796. 8./Perosovics János 1796-tól. 32.) FUTAK.180 A bácsi főesperesség alsó kerületében. Előbb Csernovics, majd Hadik mezővárosa. Pétervárad leányegyháza volt, önálló lett 1747-ben, amikor csak 50 katolikusa volt. 1756-ban gyónásra képesek 59. 1762-ben 184. 1767-ben többségben németek 214. 1783-ban gyónásra képesek 876, nem képesek 196. 1791-ben együttesen 1182. Az összedőlt templom helyébe szilárd anyagból újat emeltetett 1773-ban, a Szentháromság tiszteletére gróf Hadik András, a híres hadvezér. Hossza 15, szélessége 5 öl. 6 leányegyház tartozott alája: Begecs, Glosszan, Kisszács, Kulpin, Petrovác, Piros. Ezekben részben luteránus szlovákok, részben görög nem egyesültek laknak, katolikusok kevesen, kivéve az utolsót, mely felerészben katolikus. Lelkészek voltak: 1./ Kapitány Mátyás 1749. 2.1 Házi Pál 1752. 3./ Benedek Ferenc 1754. 4./ Pekárik András 1756. 5./Vojnics Béla 1768-tól. 6./N.N. 1799-től. 33.) GAJDOBRA.181 Kamarai birtok a bácsi főesperesség alsó kerületében. Templomot 1764-ben kapott Szent Márton tiszteletére először nyers téglából, hossza 12 öl, szélessége 4. 1788-ban újat kezdtek építeni szilárd anyagból. Leány egyházai: Paraga, Szilbács, Csép, Bulkesz, ahol luteránusok és kálvinisták laknak vegyesen. Katolikusok az új német telepesek, akiknek száma 1757-ben 680. 1733-ban gyónásra képesek 845, 180 Ma Futog Szerbiában. 181 Később Szépliget, ma Gajdobra Szerbiában. 61
